Virágvasárnappal - más néven az Úr szenvedésének vasárnapjával - megkezdődött az idei nagyböjti időszak célegyenese: a Nagyhét.
Ismét lehetőségünk adódik arra, hogy átéljük-átelmélkedjük hitünk legnagyobb titkait és a szeretet, az önfeláldozás határtalanságát. Hiszen tudjuk: "Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért."
Virágvasárnap felidézzük Jézus jeruzsálemi bevonulását. A szentmise barkaszenteléssel kezdődik, majd a szentelt barkával - ami tulajdonképpen a bibliai pálmaágat jelképezi -, körmenetben vonulnak be a hívek a templomtérbe. Ezen a napon már előretekintünk a következő évre is, hiszen ebből a szentelt barkából készül majd az a hamu, amivel a következő nagyböjt kezdetén megjelölik homlokunkat.
Szentelés előtt. |
Barkaszentelés |
A szentmise másik fontos eleme, hogy megemlékezünk Jézus szenvedéstörténetéről is a Passióban. A virágvasárnapi Passió szövege a liturgikus évnek megfelelően változik, vagyis felváltva Máté, Márk és Lukács evangéliuma szolgáltatja hozzá az alapot. Idén Lukács evangélista szavait hallhattuk: egyes templomokban felolvasva, esetleg szerepek szerint dramatizálva, máshol - így nálunk Galgagután is - énekes formában.
A püspökhatvani Pro Musica kórus Passiója |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése