2024. március 6., szerda

NAGYBÖJT

Az egész egyházi év csúcspontja az Úr Jézus szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja, mikor is Krisztus halálunkat halálával megtörte, és az életet feltámadásával újjászerzette. Ezt a nagy titkot, misztériumot ünnepeljük minden vasárnap, de különösen is a húsvéti ünnepkörben. A húsvéti ünnepkör a húsvéti időből, és az azt előkészítő nagyböjti időből áll. Az ősegyházban a nagyböjti idő mindenek előtt a keresztségre való felkészülés utolsó szakaszát jelentette, és a nagyböjti liturgia hangolta és hangolja mai is a húsvéti misztérium megünneplésére mind a keresztelendőket, mind a hívőket, akik visszaemlékeznek keresztségükre és bűnbánatot tartanak.

A nagyböjti idő hamvazószerdával kezdődik, mely szigorú böjti nap. A nagyböjt liturgikus színe a lila. Ez a szín jelenik meg a miseruhán, az oltárterítőn. Nagyböjt kezdetétől a húsvéti virrasztásig nem mondunk Allelujá-t, és nem énekeljük a Dicsőséget. Nagyböjt negyedik vasárnapját és a nagyböjtre eső főünnepeket kivéve nem szabad az oltárt virággal díszíteni, a hangszerek használata pedig csak az ének kíséretére van engedélyezve.

A nagyböjt közepére esik az ún. „Laetare-vasárnap” vagy rózsaszín vasárnap, mely mondanivalójának központjában az öröm áll. Ahogy a neve is mutatja, ezen a vasárnapon a lila színt egy kis időre felváltja a rózsaszín, az öröm színe. 

Az öröm vasárnapját követi nagyböjt 5. vasárnapja, mely a liturgikus hagyomány szerint feketevasárnap, a Jézus szenvedésére való emlékezés kezdőnapja. Ezen a napon a templomok feszületeit, valamint az Úr képeit a feltámadás ünnepéig lila színű böjti lepellel takarják le. 

A nagyböjti időszak három jellegzetes cselekedete: az ima, a böjt és az adakozás. A nagyböjt egyik jellemző imádsága, elmélkedése a keresztútjárás, mely során Jézus szenvedésének egyes állomásait elmélkedhetjük végig akár közösségben, akár egyénileg végezve. 

Templomunkban minden vasárnap a szentmisét megelőző fél órában a Szent Márton imacsoport tagjainak vezetésével közösen végezzük a keresztutat, illetve az elmúlt évek hagyományaihoz hűen egy idén is egy alkalommal, 2024. március 17-én vasárnap 10 órától a Mustármag csoport vezetésével a gyermekek keresztútját járjuk majd végig. 

/lsd.: https://www.martinus.hu/lelkiseg/liturgia/5049/az-egyhazi-ev-a-nagybojti-ido/




2024. február 25., vasárnap

JEGYESPÁROK MEGÁLDÁSA

Még a Házasság Hete gondolatköréhez kapcsolódva a mai vasárnapon a szentmisében két jegyespárunkért imádkoztunk, akik áldást kértek a házasságra való felkészülésükhöz. 




"Kegyelmes Urunk, aki Fiadban, Jézusban bemutattad magad nekünk,a hűséges házastárs feltétel nélküli szeretetének arcát, ma felajánljuk neked e fiatalok életét, akik tőled kapták a házasságra való hivatást.
Szentlelked vezesse őket és formálja szívüket, hogy együtt növekedhessenek a szeretet türelmes útján.
Add, hogy továbbra is ápolják a nagylelkűség mindennapi felajánlását, a kiérdemelt hűséget és az örömteli termékenységet. Világosítsd meg közösségeinket, hogy józan ítélőképességgel kísérjék őket közös projektjük építésében, támogatva őket keresésükben és hitükben."

/https://kattima.hu/hu/app/pray/ferenc-papa-imaszandeka-a-hazassagra-keszulokert-2021-junius-31353/



2024. február 13., kedd

HAMVAZÓSZERDA

Hamvazószerdán - 2024. február 14-én - templomunkban 

délután 17:00 órakor 

kezdődik a szentmise és a hamvazkodás. 

Hamvazószerda szigorú böjti nap: E napon a betöltött 18. évtől a megkezdett 60. életévig csak háromszor ehetünk, ebből egyszer lakhatunk jól. 14 éves kortól kezdve húst nem fogyaszthatunk.

ÉVKÖZI IDŐ I.


A sajátos jellegű időkön – mint az advent, karácsony, nagyböjt, húsvét – kívül eső időszakot évközi időnek hívjuk, ami a január 6-a utáni vasárnapot követő hétfővel kezdődik és tart egészen a nagyböjt előtti keddig bezárólag. Majd újrakezdődik a pünkösdöt követően és tart egészen az egyházi év végéig.

Az évközi idő viszonylag rövid első szakaszára esik egy karácsonyhoz kapcsolódó ünnep: 40 nappal karácsony után, február 2-án ünnepeljük Urunk bemutatását a jeruzsálemi templomban. Gyertyaszentelő Boldogasszonynak is nevezzük az ünnepet, mert ezen a napon az Egyház gyertyákat áld meg.
Az idei évben a gyertyák megáldására a Berceli Szent Péter és Pál templomban került sor február 3-án, a szombat délutáni Mária-napi szentmise keretében.


Egyenesen, szilárdan áll,
Fénylő szemmel fölfelé néz,
Bár légköre olykor ködös,
Sötét s nyomasztóan nehéz.

Ruhája tiszta és fehér,
Nincs rajta semmi szenny, mocsok,
S ha ráfröcskölnek is ilyet,
Simaságáról lecsorog.

Meghittséget, szeretetet
Serceg lágy-szelíden hangja,
Akkor is, ha körülötte
Ezt senki, senki sem tudja.

Önzetlenül ég, melegít,
A sötétnek nincs itt helye,
Hiszen, mint az igaz ember,
Ő is fényre van teremtve.

Olykor küzd az áramlattal,
És titokban sír talán,
Mert néha sűrű cseppekben
Folynak a könnyek oldalán.

Aztán ismét bíztat, hitre
Serkent, szinte megnő lángja,
Hogy rohamosan csökken, fogy,
Sőt csonkig ég, nem is bánja.

Küldetését befejezte:
Ő eltűnt, s csak azért égett,
Hogy a kereső szívébe
Fényt vigyen és melegséget.

Ahogy most nézem a gyertyát,
Amint serkentően lobog,
Vágy ébred bennem, s most én is
Fényleni, égni akarok.

Hinteni a szeretetet
Önzetlenül jónak, rossznak,
Hogy méltó hirdetője legyek
A közénk jött Megváltónak
.

/Lukáts Márta: A gyertya/

Ezen időszak szentjei közül kiemelendő Szent Balázs püspök és vértanú, akinek emlékezetéhez egy külön áldás is kapcsolódik. Szent Balázs a tizennégy segítőszent egyike, akit a katolikus egyház minden torokbaj ellen közbenjáróként tisztel. A balázsolás vagy Balázs-áldás a katolikus egyház egyik áldása, amelyet február 3-án vagy az azt követő vasárnapon végez Szent Balázs püspök, vértanú emlékére, a betegségek elkerülése érdekében. 

Az évközi idő ezen szakaszának számunka fontos eseménye továbbá az ökumenikus imahét, amely során óta estéről-estére lehetőségünk nyílik együtt imádkozni más felekezetű testvéreinkkel. Az imaheti alkalmakon idén is sok értékes gondolattal gazdagodtunk, melyek helyszínéül most is az evangélikus gyülekezeti terem és a római katolikus templom szolgált.

Az idei évben az évköz idő ezen első szakasza még a szokásosnál is rövidebb, a holnapi nappal - Hamvazószerdával - a nagyböjt időszakába lépünk be. 

2024. február 11., vasárnap

HÁZASSÁG HETE - IMAÓRA



Több mint két évtizede Angliából indult el ez a kezdeményezés, amely minden évben egy hétig házasság és a család fontosságára kívánja irányítani a figyelmet. Hazánkban az országos eseménysorozatot 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével.

A kezdeményezéshez egyházközségünk - mint minden évben - idén is csatlakozik. 

A Szent Márton Imacsoport vezetésével

2024. február 12-én hétfőn 17:00 órától

"Állandó megújulásban"

mottóval imaórát tartunk,

melyben közösen imádkozunk a közösségünkhöz tartozó házaspárokért, családokért és a házasságra készülő fiatalokért. 


2024. február 5., hétfő

MISEREND VÁLTOZÁS!!!!


Felhívjuk a figyelmet, hogy a Galgagutai Isteni Irgalmasság Templomban a Betegek világnapján, azaz

2024. február 11-én, vasárnap  

a szentmise délután 16 órakor kezdődik.

A szentmise keretében lehetőség nyílik a betegek kenetének felvételére.

2024. január 20., szombat

ÖKUMENIKUS IMAHÉT

  

„Szeresd Uradat, Istenedet…felebarátodat pedig, mint saját magadat”
(Lk 10,27)

GALGAGUTA
2024. január 28 – február 4.

IMAHÉT
A Krisztus hívők egységéért

Január 28. vasárnap - Evangélikus gyülekezeti terem
            igehirdető: Thuránszky István ev. lelkész

Január 29. hétfő - Evangélikus gyülekezeti terem
            igehirdető: Szakács Tamás ev. lelkész

Január 30. kedd - Evangélikus gyülekezeti terem
            igehirdető: Hulitka Róbert rk. plébános

Január 31. szerda - Evangélikus gyülekezeti terem
            igehirdető: Meláth Attila baptista lelkipásztor

Február 1. csütörtök - Római katolikus templom
             igehirdető: Czombos József nyugalmazott rk. plébános

Február 4. vasárnap - Római katolikus templom
             igehirdető: Hulitka Róbert rk. plébános
                                Szakács Tamás ev. lelkész

Az imaheti alkalmak 18 órakor kezdődnek.

ÜNNEPI KÖRKÉP


Bár még javában tart a tél, az egyházi év első - és az egyik legszebb - szakasza már lezárult, ami az adventi és karácsonyi időszakot foglalta magába. Húsvét titkának ünneplése után a legfontosabbnak tartja az Egyház, hogy megemlékezzék Urunk születéséről és első bemutatkozásairól. Ez történik a karácsonyi időszakban, melyre az előkészületet az adventi idő jelenti. 

Az egyházi év kezdőnapja advent első vasárnapja, ezzel a nappal kezdődik a karácsonyi ünnepkör adventi időszaka és tart december 24. estig. Az advent jelentése: úrjövet. Egyrészt a karácsonyi ünnepekre való előkészület ideje ez, amikor Isten Fiának az emberekhez való első eljövetelére emlékezünk. Másrészt ez a visszaemlékezés ráirányítja figyelmünket Krisztus második eljövetelének várására. A várakozás, a készenlét lelkületét számos szimbólum és liturgikus elem jelzi. Advent liturgikus színe a lila, melyet advent 3. vasárnapján - az öröm vasárnapján - a rózsaszín váltott fel. Az adventi időszakhoz kötődik a hajnali, ún. rorate szentmise is, melyre templomunkban is sor került. 

Az advent talán legkülönlegesebb szimbóluma az adventi koszorú, melynek formája Isten örökkévaló szeretetét jelképezi, az örökzöld fenyőágak a reményt, a gyertyák pedig a növekvő fényt, Jézus eljövetelének közeledtét jelképezik. Advent első vasárnapján a templomi nagy koszorút körülvették a családok adventi koszorúi, melyeket Róbert atya megáldott.


Az adventi koszorú gyertyáit hétről-hétre a szentmisék elején rövid verses-énekes szertartás keretében gyújtottuk meg a Mustármag csoport közreműködésével. 

Advent finisében immár hagyományosnak mondható módon a Szent Márton imacsoport tagjai a szállást kereső Szent Család kilencedet végezték templomunkban.


Advent utolsó napjaiban - az elmúlt évekhez hasonlóan - idén is megérkezett templomunkba a betlehemi láng, melyet kisebb-nagyobb mécsesekben otthonainkba is magunkkal vihettünk.


Urunk születésnapjának gyakorlatilag négy különböző szentmiséje van: december 24-én este az ún. vigília mise, majd karácsony éjjelén az éjféli mise, 25-én reggel a pásztorok miséje, nappal pedig az ünnepi szentmise. Karácsony sokféle szentmiséje kimutatja az Egyház mérhetetlen örömét a Megváltó születése kapcsán – ez az öröm mutatkozik meg már abban is, hogy rögtön az ünnep első percében, éjfélkor szentmisét mutatnak be. 
Templomunkban december 24-én este vigíliai szentmisét tartottunk, előtte pedig a Mustármag csoport kicsi és nagy tagjainak közös műsora segítette az ünnepre való ráhangolódást. Az oltár elé kihelyezett jászolra a szentmise alatt a gyermekek saját készítésű díszeiket akasztották ki ajándékul a kis Jézusnak.
A karácsonyfa mellett a karácsonyhoz kapcsolódó szép hagyomány, hogy a templomokban és otthonainkban egyaránt betlehemet állítunk. 

Urunk születésének ünneplése nyolc napon keresztül tart, ezért a január 1-ig - vagyis Szűz Máriának, Isten szent Anyjának főünnepéig - tartó napokat „karácsony nyolcadának” nevezzük. Ez idő alatt december 26-án Szent István első vértanút, 27-én Szent János apostolt és evangélistát, 28-án az Aprószenteket ünnepeljük. 

Szent János napján Róbert atya a szentmise keretében megáldotta a hívek által hozott bort. Egy legenda szerint Aristodemus pogány főpap mondta azt Szent Jánosnak, hogy akkor hisz Krisztusban, ha kiissza a méreggel teli boros kehely tartalmát. A mérget két gonosztevővel is megitatták, akik azonnal meghaltak. János a bor megáldása után megitta a bort és életben maradt. Köpenyét a két halottra terítette, és azok feltámadtak. A pogányok ezután már hittek és megkeresztelkedtek.



A nyolcad alatti vasárnap a Szent Család ünnepe. Ez idén december 31-ére esett, így a ezen a vasárnapon a délelőtti szentmise keretében sor került egyrészt a családok megáldására, másrészt pedig hálát adtunk az elmúlt naptári évért. 

Karácsony nyolcadát követően január 6-án Urunk megjelenését ünnepeltük. Szokás ezt a napot Vízkeresztnek is nevezni, régebben ugyanis ekkor ünnepelték Jézus Krisztus megkeresztelkedését. Ezért is szentelnek vizet ezen a napon a szentmisében. Régi hagyomány Vízkereszt ünnepéhez kapcsolódóan a házmegáldás, melynek során az ajtó fölé kerül a „20 + C + M + B + 24” megjelölés. A betűk az évszám első és második tagja között jelenthetik a „Christus mansionem benedicat” (Krisztus áldja meg a házat) imádságot, de szokás a három betűt a három napkeleti bölcs neveként is emlegetni: Gáspár (Caspar), Menyhért, Boldizsár. 





A Vízkeresztet követő vasárnap Urunk megkeresztelkedésének ünnepe. Ezzel a nappal lezárult a karácsonyi ünnepkör és a karácsonyi idő. Az ünnepet követő hét már az évközi idő első hetének számít.

Forrás: 
https://www.martinus.hu/lelkiseg/liturgia/5047/az-egyhazi-ev-az-adventi-ido
https://www.martinus.hu/lelkiseg/liturgia/5048/az-egyhazi-ev-a-karacsonyi-ido

2024. január 6., szombat

VÍZKERESZT

 

Ama csillag után.

A holdsugaras hideg éjszakában,
Mint egy fehérlő, csendes álom,
Úgy vonult el a komoly karaván.
És elől ment a három.

A sziklás föld mogorván és kopáron
Feküdt el lábaik alatt.

Méltóságos sora a száz tevének
A harmaton halkan haladt.
És mintha fehér árnyak lengenének,
Úgy vonult végig a fehér sereg
A völgyön, ahol nem nőttek virágok,
S a városon, ahol az emberek
Nem virrasztottak és nem énekeltek.
S ahol nem látta őket senkisem.

És így suhant el csendesen
Életre éledt vágya Napkeletnek
Az ezredéves éjszakán.
Ama csillag után.

(Sík Sándor: A napkeleti bölcsek)

2023. december 26., kedd

ÜNNEPI MISEREND II.

  


2023. DECEMBER 27. SZERDA 


10:30 óra - Szent János apostol ünnepe - Szentmise borszenteléssel


2023. DECEMBER 31. VASÁRNAP


10:30 óra - Szent Család vasárnapja - Szentmise és a családok megáldása

Év végi hálaadás 

 

2024. JANUÁR 1. HÉTFŐ


10:30 óra - Újév - Szűz Mária, Isten anyja ünnepe - Igeliturgia