A nagyböjti idő hamvazószerdával kezdődik, mely szigorú böjti nap. A nagyböjt liturgikus színe a lila. Ez a szín jelenik meg a miseruhán, az oltárterítőn. Nagyböjt kezdetétől a húsvéti virrasztásig nem mondunk Allelujá-t, és nem énekeljük a Dicsőséget. Nagyböjt negyedik vasárnapját és a nagyböjtre eső főünnepeket kivéve nem szabad az oltárt virággal díszíteni, a hangszerek használata pedig csak az ének kíséretére van engedélyezve.
A nagyböjt közepére esik az ún. „Laetare-vasárnap” vagy rózsaszín vasárnap, mely mondanivalójának központjában az öröm áll. Ahogy a neve is mutatja, ezen a vasárnapon a lila színt egy kis időre felváltja a rózsaszín, az öröm színe.
Az öröm vasárnapját követi nagyböjt 5. vasárnapja, mely a liturgikus hagyomány szerint feketevasárnap, a Jézus szenvedésére való emlékezés kezdőnapja. Ezen a napon a templomok feszületeit, valamint az Úr képeit a feltámadás ünnepéig lila színű böjti lepellel takarják le.
A nagyböjti időszak három jellegzetes cselekedete: az ima, a böjt és az adakozás. A nagyböjt egyik jellemző imádsága, elmélkedése a keresztútjárás, mely során Jézus szenvedésének egyes állomásait elmélkedhetjük végig akár közösségben, akár egyénileg végezve.
Templomunkban minden vasárnap a szentmisét megelőző fél órában a Szent Márton imacsoport tagjainak vezetésével közösen végezzük a keresztutat, illetve az elmúlt évek hagyományaihoz hűen egy idén is egy alkalommal, 2024. március 17-én vasárnap 10 órától a Mustármag csoport vezetésével a gyermekek keresztútját járjuk majd végig.
/lsd.: https://www.martinus.hu/lelkiseg/liturgia/5049/az-egyhazi-ev-a-nagybojti-ido/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése