BÉRMÁLKOZÁS, ELSŐÁLDOZÁS

Május utolsó napjaiban két szép ünnepre került sor a galgagutai templomban:

Pünkösdvasárnap a délután 5 órakor kezdődő szentmise keretében Beer Miklós Püspök Atya 15 nógrádsápi fiatalnak szolgáltatta ki itt nálunk a bérmálás szentségét. Előtte 4 órától - a már szokásossá vált módon - imaórát tartottunk, május lévén többek között a Szűzanya tiszteletére.

Ez volt az első bérmálás az új templom falai között, amely - bár a szenteléssel teljes "jogkörű" istentiszteleti és közösségi hellyé vált, mégis sokan éreztük úgy, hogy - ezzel az ünnepi szentmisével vált igazán "nagykorúvá".

Püspök Atya a bérmálás során minden egyes fiatalnak mondott néhány találó, személyes gondolatot a választott védőszentjével kapcsolatban.

A templombelső a bérmálási mise után - még pünkösdi díszben

Szerencsére Miklós Püspök Atyának volt egy kis ideje a szentmise után velünk maradni és beszélgetni, így büszkén számolhattunk be személyesen is a szentelés óta eltelt három év tapasztalatairól, az elért eredményekről.

Egy héttel később, Szentháromság vasárnapján pedig két kisdiák abban az örömben részesült, hogy első szentáldozáshoz járulhatott. A korábbi vasárnapokon - az áldozáshoz felsorakozott hívek között állva - ajkukat ujjukkal lezárva jelezték, hogy ők egyelőre "csak" József Atya áldását és homlokcirógatását kérhetik, a szentostyát viszont még nem.

Május 30-án végül Noémi és Botond számára is eljött a nap, amikor hófehér ruhában az oltár elé lépve, családjuk, rokonaik szeretető tekintetétől kísérve ünnepélyesen magukhoz vehették a szentostyát.