2024. március 31., vasárnap

ÁLDOTT HÚSVÉTOT!

 

Virágok, illatozzatok!
Húsvéti, tiszta fény ragyog
elűzve minden árnyat:
a Megváltó feltámadt!

/Túrmezei Erzsébet/

2024. március 30., szombat

NAGYSZOMBAT


"Magdolna kente illatos kenettel,
Salome födte tiszta gyolcslepelbe, 
Utolsó csókját Anyja rálehelte, 
S elindultak néma gyászmenettel… 

Nem szóltak érces trombiták, se kürtök, 
A Hegy didergő holdsugárban fürdött, 
Aludni tért az énekes pacsirta… 

A város lenn a csillag jöttét leste. 
A csillag jött… Beállt az ünnepeste, 
És eltemették Őt a sziklasírba…"

/Harsányi Lajos/

2024. március 29., péntek

NAGYPÉNTEK


"Mi pedig dicsekedjünk 
Urunk, Jézus Krisztus keresztjében; 
benne van a mi üdvünk, 
életünk és feltámadásunk."

2024. március 28., csütörtök

NAGYCSÜTÖRTÖK


"Íme, itt a kenyér, amit megszegtem,
vegyétek, egyétek, ez az én testem!
Íme, itt a pohár, megtöltve borral,
fogjátok, igyátok, ez az én vérem!

Háromszor megtagad engem az éjjel,
ki leginkább hiszi igémet: Péter;
s az, ki velem együtt márt most a tálba,
harminc ezüstpénzért elárul engem.

Én Atyám, úgy legyen, amint akarod,
szomorú a lelkem, de elszánt vagyok,
és bocsásd meg azt az emberiségnek,
hogy bűneik miatt holnap meghalok!"

/Kozma Béla/


2024. március 24., vasárnap

VIRÁGVASÁRNAP


Virágvasárnap a nagyböjti időszak utolsó vasárnapja és egyben a nagyhét kezdete. A szentmisében Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház. Az ünnep elnevezése is a latin dominica palmarum, azaz a pálmaágak vasárnapja kifejezésből származik. Virágvasárnapra a templom környéke is virágdíszbe öltözött, a felajánlás alatt pedig a gyermekek a jócselekedeteiket jelképező virágokkal díszítették fel a tövises ágakat. 


A szentmise kezdetén a templom előtti téren gyülekeztünk és a szentmisét a jeruzsálemi bevonulásra emlékező körmenettel kezdtük meg, amelynek során a hívek pálmaágak helyett a Róbert atya által megáldott barkaágakat tartották a kezükben. 
Annak emlékezetére pedig, hogy a jeruzsálemi bevonuláskor sokan a nép közül ruhájukat terítették Jézus elé az útra, a ministránsok és a fiatalok a templomba történő ünnepélyes bevonulás során ruhadarabokat terítettek a templom szőnyegére.

Ez a vasárnap a liturgiában az Úr szenvedésének vasárnapja néven szerepel. A szentmisékben elhangzik a Passió, vagyis Krisztus szenvedéstörténete. Hálásak vagyunk azért, hogy immár évek óta a virágvasárnapi passiót a püspökhatvani Pro Musica vegyeskórus tolmácsolásában hallgathatjuk meg és elmélkedhetjük végig. 


A mai vasárnapon mindezeken felül még egy csodálatos és megható élményben volt részünk: egy szintén püspökhatvani kislány, Maraszin Kata az Aranymiatyánkot énekelte el nekünk. A kíséret nélküli, tisztán csengő, nagy átéléssel elénekelt gyönyörű népdal még közelebb hozta hozzánk a nagyheti eseményeket, melyek a mai nappal kezdetét vették. 

ARANYMIATYÁNK

Virágszombaton este
Mária Fiát kérdezte:
„Jövő héten mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”

„Virágvasárnapján mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, király leszek,
A Jeruzsálembe bémenek.”

„Hát nagyhetfőn mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, beteg leszek,
A templomba nem mehetek.”

„Hát nagykedden mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, vándorolok,
Az uccákon le- s feljárok.”

„Hát nagyszeredán mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, hamis Júdás
Engem harminc pénzért elád.”

„Hát nagycsütörtökön mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Anyám, Geccemányi kertben
Felmenek az Olajok hegyikben.”

Jézus Geccemányi kertben,
Fenn az Olajok hegyikben,
Térgyen állval imádkodzik,
Piros vérvel izzadodzik.

„Hát nagypénteken mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, egy keresztre
Fel leszek én majd feszítvel.

Te a kereszt alatt leszel,
Szent kezedvel el nem érhetsz,
Szent kezedvel el nem érhetsz,
Szűz öledbe le nem tehetsz.”

„Hát nagyszombaton mit fogsz
„Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, koporsómban
Bészállok a gyászos síromba.”

„Húsvét napján mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz művelni?”
„Akkor, Anyám, feltámadok,
A mennyországban uralkodok.

Húsvét után ötven napra,
Piros Pünközsd hajnalára,
Elkűdöm a Vigasztalót,
A fejérszínű Galambot.

Pünközsd után nyócvan napra,
Nagyboldogasszony napjára,
Felviszlek a mennyországba,
A mennyei boldogságba.”
Ammen.

2024. március 20., szerda

NAGYHETI ÉS HÚSVÉTI MISEREND


2024. március 24. Virágvasárnap - délelőtt 10 óra 30 perc

URUNK SZENVEDÉSÉNEK VASÁRNAPJA   

Barkaszentelés és szentmise, benne Passió

A Passióban közreműködik a püspökhatvani Pro Musica Vegyeskórus

A szentmisét  bemutatja: Hulitka Róbert plébános

 

2024. március 28.  Nagycsütörtök - délután 16 óra 30 perc 

AZ UTOLSÓ VACSORA MISÉJE (oltárfosztás, virrasztás)

A szentmisét bemutatja: Czombos József nyugalmazott plébános

 

2024. március 29.  Nagypéntek - délután 17 óra

AZ ÚR SZENVEDÉSÉNEK EMLÉKEZETE (csonka mise), passió, kereszthódolat

A szertartást végzi: Czombos József nyugalmazott plébános

 

2024. március 30. Nagyszombat - délután 17 óra

HÚSVÉT VIGÍLIÁJA (tűzszenteléssel)

A szentmisét  bemutatja: Czombos József nyugalmazott plébános

 

2024. március 31. Húsvétvasárnap - délelőtt 10 óra 30 perc

URUNK FELTÁMADÁSÁNAK ÜNNEPE

A szentmisét  bemutatja: Czombos József nyugalmazott plébános

 

2024. április 1. Húsvéthétfő - délelőtt 10 óra 30 perc

Szentmise ételszenteléssel

A szentmisét  bemutatja: Hulitka Róbert plébános


2024 április 7.  Fehérvasárnap - délelőtt 10 óra 30 perc

AZ ISTENI IRGALMASSÁG ÜNNEPE – Templomunk búcsúja

A szentmisét bemutatja: Hulitka Róbert plébános és Czombos József ny. plébános


2024. március 6., szerda

NAGYBÖJT

Az egész egyházi év csúcspontja az Úr Jézus szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja, mikor is Krisztus halálunkat halálával megtörte, és az életet feltámadásával újjászerzette. Ezt a nagy titkot, misztériumot ünnepeljük minden vasárnap, de különösen is a húsvéti ünnepkörben. A húsvéti ünnepkör a húsvéti időből, és az azt előkészítő nagyböjti időből áll. Az ősegyházban a nagyböjti idő mindenek előtt a keresztségre való felkészülés utolsó szakaszát jelentette, és a nagyböjti liturgia hangolta és hangolja mai is a húsvéti misztérium megünneplésére mind a keresztelendőket, mind a hívőket, akik visszaemlékeznek keresztségükre és bűnbánatot tartanak.

A nagyböjti idő hamvazószerdával kezdődik, mely szigorú böjti nap. A nagyböjt liturgikus színe a lila. Ez a szín jelenik meg a miseruhán, az oltárterítőn. Nagyböjt kezdetétől a húsvéti virrasztásig nem mondunk Allelujá-t, és nem énekeljük a Dicsőséget. Nagyböjt negyedik vasárnapját és a nagyböjtre eső főünnepeket kivéve nem szabad az oltárt virággal díszíteni, a hangszerek használata pedig csak az ének kíséretére van engedélyezve.

A nagyböjt közepére esik az ún. „Laetare-vasárnap” vagy rózsaszín vasárnap, mely mondanivalójának központjában az öröm áll. Ahogy a neve is mutatja, ezen a vasárnapon a lila színt egy kis időre felváltja a rózsaszín, az öröm színe. 

Az öröm vasárnapját követi nagyböjt 5. vasárnapja, mely a liturgikus hagyomány szerint feketevasárnap, a Jézus szenvedésére való emlékezés kezdőnapja. Ezen a napon a templomok feszületeit, valamint az Úr képeit a feltámadás ünnepéig lila színű böjti lepellel takarják le. 

A nagyböjti időszak három jellegzetes cselekedete: az ima, a böjt és az adakozás. A nagyböjt egyik jellemző imádsága, elmélkedése a keresztútjárás, mely során Jézus szenvedésének egyes állomásait elmélkedhetjük végig akár közösségben, akár egyénileg végezve. 

Templomunkban minden vasárnap a szentmisét megelőző fél órában a Szent Márton imacsoport tagjainak vezetésével közösen végezzük a keresztutat, illetve az elmúlt évek hagyományaihoz hűen egy idén is egy alkalommal, 2024. március 17-én vasárnap 10 órától a Mustármag csoport vezetésével a gyermekek keresztútját járjuk majd végig. 

/lsd.: https://www.martinus.hu/lelkiseg/liturgia/5049/az-egyhazi-ev-a-nagybojti-ido/