Az elmúlt hetekben-hónapokban az egyházi év egy igen fontos szakaszán vagyunk túl: hamvazószerdával kezdődően a nagyböjti időszakban Jézus szenvedésére összpontosítottunk, majd húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeltük. A húsvéti ünnepkör egyházközségünkben szorosan összekapcsolódik a templombúcsú ünnepével, mivel húsvét nyolcadának vége, Fehérvasárnap egyben az Isteni Irgalmasság ünnepe is.
Róbert atya az elmúlt évekhez hasonlóan idén is összeállított egy nagyböjti útravalót, ami a nagyböjt minden napjára tartalmazott lelki tartalmat, imaszándékot, ötletet a böjtölésre és a jócselekedetek gyakorlására.
A nagyböjt és húsvét mélyebb átélését idén is számos jelkép segítette. Közülük elsőként hamvazószerdán - illetve nálunk nagyböjt első vasárnapján - a hamvazás hívott fel minket a bűnbánatra és a megtérésre.
A nagyböjt liturgikus színe a lila: ez jelenik meg az oltárterítőn és a miseruhán egyaránt. A virágdíszítés helyébe lépő tövisek is a szenvedésre emlékeztettek. Feketevasárnap - vagyis virágvasárnap előtt egy héttel - pedig a keresztekre is lila lepel került.
Központi eleme volt a nagyböjtünknek a keresztút-járás, melynek során Jézus útjának főbb állomásait elmélkedhettük végig Pilátus udvarától a Golgotáig. A vasárnapi szentmisék előtt közösen végeztük a keresztutat, a Szent Márton imacsoport tagjainak vezetésével. A keresztút-járásba a gyerekek is bekapcsolódtak: március 12-én a Mustármag csoport kicsi és nagy tagjai a gyermekek keresztútját végezték el a vasárnapi mise előtt. A Szent Márton imacsoport a nagyböjti időszakban a hétfői imaórák keretében végezte a keresztutat, március 13-án közelgő nemzeti ünnepünk alkalmából a keresztutat hazánkért ajánlották fel.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a legkisebbek számára idén is a "szöghúzás" nyújtotta a nagyböjtbe való bekapcsolódás egyik lehetőségét: minden vasárnap a szentmise végén lelkesen húztak ki egy-egy szöget a keresztből, ezzel is enyhítve kissé Jézus szenvedésein.
Szintén a legkisebbeknek szólt az idei nagyböjt egyik újítása: nyomtatott kis virágokat színezhettek ki otthon, minden jócselekedet után egy-egy szirmot. A kész virágokat pedig a szentmisében a felajánlás alatt segítő anyai kezek közreműködésével feltűzhették a töviskoszorúra. A szorgos kisgyermekek által új értelmet nyert a virágvasárnap is, addigra ugyanis az oltáron fekvő töviskoszorú teljesen virágba borult.
Virágvasárnaptól nagyszombatig Czombos József atya vezette a szertartásokat. Virágvasárnap a templom előtti téren barkaszenteléssel kezdődött a szentmise, és Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére - pálmaágak helyett - barkával a kézben vonultunk be közösen a templomba.
A Passiót idén is a püspökhatvani Pro Musica vegyeskórus tolmácsolásában hallhattuk, akiknek ezúton is hálásan köszönjük szolgálatukat.
Nagycsütörtökön az Utolsó Vacsorára emlékeztünk. A szentmisében egy időre elbúcsúztattuk az öröm hangjait: a harangokat, csengőket és az orgonát. Nagycsütörtök fontos szimbolikus cselekedete a szentmise végi oltárfosztás, mely Jézus elfogatására és szenvedésére emlékeztet. A szentmisét követően imaórában virrasztottunk az érettünk vérrel verejtékező, lelki gyötrelmeket átélő Jézussal.
Nem volt kegyes hozzánk az időjárás a nagyhét során: eső, hó és hideg kísérte a szertartásainkat.
Nagypénteken reggel nagy pelyhekben, sűrűn esett a hó. Szerencsére havat takarítani nem kellett, a délutáni szertartásra már nyoma sem volt a hóesésnek.
A nagypénteki szertartásban Jézus szenvedésére és kereszthalálára összpontosítottuk figyelmünket: a Passiót ezúttal az egyházközség tagjai olvasták fel nagy átéléssel, majd rövid prédikációt követően hódolatunkat fejeztük ki Krisztus keresztje előtt. Nagypénteken a régi hagyományok szerint elkészítettük a szentsírt, mely mellett a szertartást követően imaóra keretében Jézus kereszten mondott hét szaváról elmélkedtünk.
Nagyszombat estéjén a vigíliai szentmisét kissé beárnyékolta az egész napos eső. A tűzszentelést a templom előtti fedett részen szerencsére meg tudtuk tartani, azonban a feltámadási körmenetet sajnos elmosta az eső, így a feltámadási szentmisét követően csak egy rövid szentségimádásra került sor.
Hála Istennek a nagyheti és húsvéti alkalmak mindegyikén megtelt a templom, a testvérek pedig szívesen kapcsolódtak be a szertartásokba akár felolvasás, akár egyéb szolgálatok elvégzése útján. A vigíliai szentmise keretében az öröm hangjainak visszahívásában mintegy 20 kisgyermek vett részt a kis csengők segítségével.
A feltámadásra emlékeztet a húsvéti időszakban az oltár mellett elhelyezett Húsvéti gyertya, a Feltámadt Krisztust ábrázoló szobor és az üres sziklasír.
Húsvétvasárnap az ünnepi szentmise keretében Róbert atya megszentelte a magunkkal hozott húsvéti ételeket: kalácsot, sonkát, tojást.
Húsvét második vasárnapján ünnepeljük templomunk búcsúját. Az ünnepi szentmisét Róbert atya és József atya közösen mutatták be.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése