A HÓNAP SZENTJE: SZENT MÁTYÁS APOSTOL

Február 24-én Szent Mátyás apostolról emlékeztünk meg. Az ő különlegességét az apostolok között az adja, hogy őt nem Jézus választotta ki a többi apostollal együtt, hanem a Karióti Júdás helyére sorsvetéssel választották a tizenkettő közé. 

Az Apostolok Cselekedetei leírása szerint azok közül választották őt, "akik mindig velünk tartottak, amikor a mi Urunk, Jézus közöttünk járt-kelt, kezdve János keresztségétől egészen mennybevétele napjáig", azért hogy "velünk együtt tanúskodjék feltámadásáról.” (ApCsel 1,15–26). Mátyás ezek alapján tehát valószínűleg találkozott a feltámadt Krisztussal. Két jelöltet állítottak, akik megfeleltek ennek a feltételnek, akik közül a sorsolás Mátyásra esett. 

Mátyás további sorsa ismeretlen. A vértanúhalált állítólag lefejezéssel szenvedte el. Emiatt bárddal szokták ábrázolni, és a keresztény mészárosok és ácsok őt választották védőszentjüknek. Ezenkívül oltalmát kérik a cukrászok, szabók, kovácsok, és védőszentje a teológusoknak, hittanároknak, misszionáriusoknak is. 

Mátyás napjához közismert időjárási regula fűződik: „Mátyás ront, ha talál (= megtöri a jeget), ha nem talál, csinál (= ha már nem talál jeget, akkor faggyal köszönt be).”

Mivel Mátyás apostol ikonográfiai jelvénye a szekerce vagy bárd, a népi hagyomány Mátyás ünnepnapja és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. Csíkszentmártonban az a tréfás hiedelem járta, hogy ha nem indul meg a jégzajlás, akkor Mátyás a jégtörő csákányát pár hétre még éleztetni adta. 

 

(Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/-azok-kozul-akik-mindig-velunk-tartottak-szent-matyas-apostol)

(Kép forrása: https://felvidek.ma)

Himnusz

Mátyás, téged külön csoda

emelt a szent apostolok

áldott karába, isteni

útmutatás és rendelés.

Eltávozott az áruló, kötélen,

ágon lelt halált, szent

rangját nem becsülte meg,

sem Krisztus szent szeretetét.

Krisztus kegyelme rád maradt,

a méltatlan helyébe lépsz,

Péter szól, ám a Lélek az,

ki intéz szót és sorsvetést.

Te vállalod a küldetést, pogányoknak

hogy vidd a fényt,

Jézust hűséggel hirdeted,

majd érte ontod véred is.

Boldog tanítvány, légy velünk,

hogy mindig szívesörömest

járjunk a Lélek útjain,

kövessük, bárhová vezet.

A Háromság áldott legyen,

és adja meg, hogy általad az égbe jussunk;

boldogan zengjük majd ott

dicséretét. Ámen.

(Forrás: https://ktp.hu/hitunk-es-eletunk/unnepek/egyhazi-unnepek/szent-matyas-apostol)

HAMVAZÓSZERDA

Hamvazószerda van, a mai nappal kezdetét veszi a nagyböjt. Az előttünk álló időszaknak az egyik fontos - de nem kizárólagos - eleme a böjtölés. A nagyböjt negyven napja számos lehetőséget kínál számunkra a bűnbánat, az imaélet elmélyítése és a jócselekedetek gyakorlása terén. 

Egy tartalmas, szép nagyböjti időszak megtervezéséhez érdemes megfontolni a következő gondolatokat, tanácsokat.

1. Bármilyen elhatározásokat teszünk, a fő cél mindig az Istenhez való közelebb-kerülés legyen.

2. Ne lemondás legyen, hanem inkább csere. Felajánlás. Amit felszabadítunk a lemondásban, adjuk Istennek. A tévézési időt csoportosítsuk át imádságra, az egyéni hobbi-foglalkozás változzon családi vagy közösségi tevékenységre, a zaj csendre, a facebook szentírásra, a mozi szentmisére, a csoki szentostyára, a sértődés megbocsátásra, az elzárkózás nyitott szívre, a káromkodás dicsőítésre, a szórakozás lelki forrásokra, a test szolgálata a lélek szolgálatára…

3. Legyen több imádság és járjunk most többet templomba. Olvassuk a Szentírást, olvassuk el újra Jézus szenvedéstörténetét. Járjunk keresztútra, vagy imádkozzuk otthon. Az egyház szépen kísér a liturgiájával a nagyböjtben, érdemes látogatni a hétköznapi szentmiséket is.

4. Tartsunk bűnbánatot és bocsássunk meg. A tévedéseket, amiket elkövettünk, nem lehet meg nem történtté tenni, de Isten az ő végtelen irgalmával be tudja takarni ezeket a hézagokat. Akármilyen rossznak, bűnösnek érezzük magunkat, akármilyen régen nem gyóntunk, és akármennyire azt gondoljuk, hogy nekünk már nincs visszaút, álljunk meg, forduljunk vissza, és soha ne kételkedjünk Isten irgalmában! Mindig újra lehet kezdeni, ha őszinte bűnbánattal le akarjuk tenni a gyengeségeket vagy tévedéseket. Nagyon fontos, hogy ahhoz, hogy ez jól működjön, nekünk is meg kell bocsátanunk azoknak, akiknek a bántásait magunkban hordozzuk.

5. Próbáljuk meg megélni a saját keresztutunkat, saját imádságban, elmélkedésben. Mert nekünk is vinnünk kell a keresztünket, de a mi életünkben is vannak Cirenei Simonok, akik besegítenek, Veronikák, akik letörlik a könnyes verítékünket. Kik ők az életemben? Felismertem őket? Hálát adtam értük? Én tudok-e valaki számára hasonló segítség lenni? Jézust megfosztják ruháitól a keresztút során…nekem mi az, amit el kell hagynom, mi az, amit oda kell adnom, hogy tiszta szívvel állhassak Atyám elé?

6. Töltsünk több időt offline. Az elektronikai csend és az információáradat megvonása jobban hozzá tud segíteni ahhoz, hogy élesedjenek a lelki érzékszerveink, megérezzük szívünkben a Szentlélek terelgetését, hétköznapjainkban meg tudjuk különböztetni a hisztériakeltést a valódi rossztól, a vetítést az igazitól, a lényegeset a lényegtelentől, és esetleg meghallhassuk Isten szavát.

7. Ha ételmegvonással szeretnénk böjtölni, akkor tegyük Istenért és azért, hogy akaraterőnk edzésével megtanuljunk lemondani a feleslegesről és megelégedni azzal, ami szükséges. A test lecsendesítése közelebb visz a lélekhez. De annak nincs értelme, ha egy böjti nap végén éjfél után 2 perccel már a hűtőt nyitogatom…

8. A lemondás válhasson szabadsággá. Igazi szabadság lehet megszabadulni attól, hogy a világi dolgok irányítsanak. Nem kell mindig ugyanarról a dologról lemondani, de bizonyos szituációkban lemondhatok a desszertről, a második szelet kenyérről, a sokadik szuper akciósan megvásárolható dologról, egy moziról, sorozatnézésről, autóval való utazásról, vagy bármilyen kényelmi dologról, ami több a minimálisan szükségesnél. Lemondhatok az elismerésre vágyástól vagy a szeretetem viszonzásának elvárásától is. Ha megtapasztalom, hogy ezek a dolgok nem tartanak fogva, megérezhetem az igazi szabadság ízét.

9. Érdemes mindig körülnézni a környezetemben, kinek tudom megmutatni magamban Jézus arcát. Nem csak a jótékonykodás a lényeg, amit arc nélkül elintézek egy kis adománnyal, hanem, hogy mi az, amit nem a feleslegemből, hanem a magaméból tudok adni. Ez vonatkozik a nyitott szívre is, bevállalom-e a rizikót, hogy kimutatom a szeretetemet, odafigyelve végighallgatok valakit vagy meg tudom-e osztani azt, ami a sajátom és nekem is kell.

10. Végezetül: a nagyböjt egy hatalmas lehetőség, egy óriási tiszta lap, ami valami nagyon szépnek  lehet a kezdete. Hagyjuk, hogy Isten vezessen minket a Feltámadásig, engedjük, hogy oda vezessen, amit számunkra tervezett. Ha később meg akarjuk élni a Pünkösdöt, a Szentlélek kiáradását, ami az életünk irányítását ebben a világban megkönnyítheti, akkor meg kell halnunk és újjá kell születnünk, azaz fel kell támadnunk lélek szerint. Ezen az úton a nagyböjt indít el minket.

Forrás: https://lampagyujtogato.hu/2017/03/nagybojt-par-mondatban/

VISSZATEKINTŐ

A mai nappal véget ér az egyházi év első évközi időszaka és holnap kezdetét veszi a nagyböjt. 

A sajátos jellegű időkön kívül – mint például az advent, a karácsonyi idő, a nagyböjt, a húsvéti idő – van még harminchárom, esetleg harmincnégy hét az év folyamán. Ilyenkor Krisztus misztériumának nem valamely külön szempontját ünnepeljük, hanem éppen Krisztus misztériumát a maga teljességében, kiváltképp a vasárnapokon. Ezt az időszakot hívjuk évközi időnek. (forrás: https://www.archiv.martinus.hu/lelkiseg/liturgia/5050/az-egyhaz-ev-evkozi-ido)

Az évközi idő első szakasza a Vízkereszt utáni vasárnapot követő hétfővel kezdődik és tart egészen a nagyböjt előtti keddig. 

Az évközi idő jelentőségét Fehérváry Jákó bencés szerzetes, teológus gondolatai alapján a következők szerint foglalhatjuk össze.

"Pontosan tudjuk-érezzük, hogy ha soha nem szednénk le a karácsonyfánkat, bizony megfakulna az ünnep varázsa. Szükség van a hétköznapokra, amelyek elé nem feltétlenül kéne a „szürke” jelzőt odabiggyesztenünk, mintha az élet rendes menete nem tartogathatna semmi meglepetést, csodát. ... 

Amikor tehát az évközi időben vagyunk, nem másodrendű időszakot élünk, fontosságában nem marad ez el a kiemelt liturgikus időktől, csak éppen Krisztus titkának ünneplése kap más színezetet.

 

A különböző liturgikus színek a középkorban jelentek meg, és fokozatosan alakult ki a mai gyakorlat. A színek célja, hogy kifejezzék az ünnepelt hittitkot és a keresztény élet útjának sokszínűségét a liturgikus esztendő során, amely a gyásztól (fekete), bűnbánattól és magunkba mélyedéstől (lila), a tanúságtételen és a mindhalálig történő önátadáson és a vértanúságon (piros) keresztül vezet az ünneplés öröméig (fehér). Az évközi idő alapszíne a zöld: ez a szín hagyományosan az újjászülető természet, így a remény és az örök élet színe, valamint – egyes értelmezések szerint – az életet adó és megújító Szentléleké is. Ez az időszak annak a bizonyítéka, hogy a pünkösdkor kiáradt Lélek hogyan ad életet, erőt nekünk ahhoz, hogy hétköznapi életünkben a meghalt és feltámadt Krisztus társai, tanúi legyünk. ...

Az évközi idő a szentek ünneplésének is tágasabb teret ad: ilyenkor több az ünnep és az emléknap, amelyeket liturgikusan is megünneplünk, míg a kiemelt időkben ennek kevesebb tér jut. A szentek társaink, bátorítóink hétköznapi vándorlásunkban. Higgyük el, ők sem kanonizált szentnek születtek; éppen hétköznapi, „évközi” életük tette őket azzá. Sok „zöld” vagy épp sötétebb hétköznapon kellett nekik is átvergődniük ahhoz, hogy a róluk ránk maradt színes és ünnepi történetek szereplői, és így példaképeink lehessenek. A velük vándorló Úrba vetett hit táplálta őket. Az évközi idő, a hétköznapi élet a szentté válás kitüntetett terepe."

/Forrás: https://szentimreplebania.hu/zold-hetkoznapok-nem-masodrendu-egyhazi-idoszakot-elve/

Bár idén az évközi idő első szakasza meglehetősen rövidnek számít, mégis számos különleges ünnep és alkalom színesítette azt. 

Az Évközi 3. vasárnapot - mely idén január 25-re esett - Ferenc pápa kezdeményezésére 2019-tól Isten igéjének vasárnapjaként ünnepeljük. Ezen az ünnepen a Szentírást a templomban kiemelt helyre, az oltár elé helyeztük, annak jelképeként, hogy Isten igéjének  meghatározó értéke van a közösség számára.

A járványok tetőzése és a szokatlanul hideg idő ellenére idén is szép számban vettek részt a galgagutaiak az ökumenikus imahét estjein, sőt a környékbeli településekről is több alkalommal érkeztek résztvevők. Az első 4 alkalommal a hagyományoknak megfelelően az evangélikus gyülekezeti terem adott helyet az istentiszteleteknek, ahol szerdán egy kis agapéval zárult az imanyolcad első szakasza. 

Csütörtöktől a hagyományokhoz hűen a katolikus templom vette át a stafétát, ahol ugyancsak szép estéket tölthettünk együtt, vasárnap pedig közös istentiszelettel és agapéval zárult az idei ökumenikus imahét. 

Az év eleji évközi idő egyik kiemelkedő momentuma Gyertyaszentelő Boldogasszony - vagyis Urunk bemutatásának ünnepe. A gyertya Krisztus szimbóluma, egyben az egyik legrégibb szentelmény. A gyertya végigkíséri az embert a születéstől a haláláig: gyertyát gyújtunk a keresztelés és a házasságkötés során éppúgy, mint a ravatal mellett. A gyertya a régebbi korok embereinek hétköznapjaiban is sokkal intenzívebben jelen volt, hisz ők még gyertyát gyújtottak a sötétben, de a szentelt gyertyát gyújtották meg vihar, égzengés, villámlás idején is. 

Február elején idén is a legjobbkor jött a Balázs-áldás, hiszen javában tombolnak a felsőlégúti tünetekkel járó járványok. 

A Házasság Hete alkalmából február 8-án, vasárnap Róbert atya megáldotta egyházközségünk házaspárjait. 

Az elmúlt évekhez hasonlóan a Szent Márton imacsoport idén is egy külön, tematikus imaórával csatlakozott a Házasság Hete programsorozathoz. 

 

GYERTYASZENTELÉS, BALÁZSOLÁS

 

A hét elején, február 2-án ünnepeltük Urunk bemutatásának ünnepét, melyet hazánkban Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepeként is ismerünk. Ahogy ez a szép elnevezés is utal rá, ezen ünnephez kapcsolódóan az Egyház gyertyát szentel. 

A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.

(forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/urunk-bemutatasa-gyertyaszentelo-boldogasszony)

A gyertya fontos szerepet tölt be február 3-án, Szent Balázs püspök és vértanú emléknapján is. Ezen a napon, illetve a következő vasárnapon a pap a szentmise végén két keresztalakba illesztett (vagy összecsavart) gyertyát a hívek elé tartva az alábbi szavakkal ad áldást:

Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbajtól és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.

A galgagutai Isteni Irgalmasság templomban 2026. február 8-án, vasárnap délelőtt a fél 11-kor kezdődő szentmise keretében kerül sor a gyertyák megáldására, majd pedig a szentmise végén a Balázs-áldásra.

HÁZASSÁG HETE - IMAÓRA A HÁZASSÁGOKÉRT

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is csatlakoztunk a 2026. február 8-tól 2026. február 15-ig tartó Házasság hete rendezvénysorozathoz, melynek keretében a Szent Márton imacsoport vezetésével 

2026. február 9-én, hétfőn 17:00 órai kezdettel 

imaórát tartunk, melyben közösségünk házaspárjaiért, családjaiért és a házasságra készülő fiatalokért imádkozunk. 

Mindenkit szeretettel várunk!

A Házasság hete kezdeményezésről további részletek az alábbi honlapon olvashatók:

https://www.hazassaghete.hu/