MISEREND VÁLTOZÁS - 2026.04.19.

FIGYELEM!!!!

A galgagutai Isteni Irgalmasság Templomban 

2026. április 19-én, vasárnap

a szokásos délelőtti időpont HELYETT 

délután 16 órakor

lesz a szentmise!!!

AZ ISTENI IRGALMASSÁG ÜNNEPE

Az irgalmasság kegyelméért

Mennyei Atyánk!
Segíts minket, hogy szemeink irgalmasan nézzenek,
hogy sohase gyanakodjanak,
s ne ítéljünk külső látszat alapján,
hanem lássuk meg mindenki lelkében a szépet,
és tudjunk segítségükre lenni.

Segíts meg, hogy irgalmas legyen a hallásunk.
Figyeljünk mindig felebarátjaink szükségleteire,
füleink ne legyenek közömbösek
szenvedéseik és panaszaik hallatán.

Segíts, hogy irgalmas legyen a nyelvünk.
Sohase szóljunk embertársainkról lenézően s elutasítóan,
de mindenki számára legyen vigasztaló és megbocsátó szavunk.

Segíts meg, hogy irgalmasak legyenek a kezeink,
hogy csak jót tegyünk,
s a nehéz, fáradságos munkákat is szívesen vállaljuk.

Segíts, hogy irgalmasak legyenek lábaink,
hogy mindig testvéreink segítségére siessünk,
legyőzve saját kimerültségünket és fáradtságunkat.
Valódi pihenésünk a szeretetből vállalt szolgálat legyen.

S végül segíts meg, hogy a szívünk is irgalmas legyen,
hogy együttérezzünk minden szenvedővel.
Ne zárjuk el senki elől szívünket még akkor se,
ha tudjuk, hogy jóságunkkal vissza fognak élni.

Mi pedig hadd zárkózhassunk be
a Te végtelen irgalmas szeretetedbe,
ó, Atyánk a te Fiad, Jézus Krisztus által
a Szentlélekben mindörökkön-örökké. Ámen.

/Forrás: https://www.kalazanci.ro/ima_10.html#Az_irgalmass%C3%A1g_kegyelm%C3%A9%C3%A9rt/

IMAVIRRASZTÁS A BÉKÉÉRT

„Hallassuk a béke kiáltását, amely a szívből tör elő! Ezért arra hívok mindenkit, hogy csatlakozzon hozzám a békéért rendezett imavirrasztáson, amelyet itt, a Szent Péter-bazilikában tartunk április 11-én, szombaton” – mondta Leó pápa húsvétvasárnap, április 5-én délben, az Urbi et Orbi áldás alkalmával, közös imádságot hirdetve a békéért. 

(https://www.magyarkurir.hu/hirek/leo-papa-imavirrasztasra-hiv-bekeert)

Csatlakozva Leó pápa felhívásához, a galgagutai Isteni Irgalmasság Templomban 

2026. április 11-én, szombaton este 18 órakor

imádkozzunk együtt az Oltáriszentség előtt a békéért.

HÚSVÉT

Alig várták, hogy jöjjön a reggel,

s most bánatosan, illatos kenetekkel,
sírva sietnek a sír felé hárman,
epesztő, emésztő, roskasztó gyászban.
Ím ébred az élet és támad a nap már.
A madarak kara csak egy fénylő sugarat vár,
és csattog az ének száll által a légen
fel, fel az ég felé… Csak úgy, mint régen.
Jaj, az a régen! Ne fájna az emlék?
Mikor a Mester előttünk ment még,
és ajkén az élet igéi fakadtak
a szomjazóknak a fáradtaknak!
Volt-e valaha riasztóbb álom,
mint ez a három nap, ez a három:
mikor, aki folyvást csak életet mentett,
vad, gyilkos kezek fogják meg a Szentet,
viszik diadallal a főpap elébe,
rágalmat, gúnyt vágnak a tiszta szemébe,
és suhog a korbács és csattog az ostor.
Hol, aki megvédje, a hős, az apostol?
És az Atya hallgat? – Mély csend ül az égen
s most hajnallik újra csak. Úgy… úgy mint régen.


Hogy hurcolták! Mint egy gonosztevőt.
S még volt, ki gúnnyal nevette Őt,
amint a tövistől a vére kicsordul,
s úgy kell felemelni az utcai porbul.
Köpdösve, gyalázva a fára szegezték,
de Ő ugyanaz volt, ott is szeretett még,
ott fenn a kereszten anyát és poroszlót:
könnyet hullajtót és gyilkos sebet osztót.
Ó, jaj, a halálig, mindig szeretett!
Viszik az illatozó kenetet,
és sírva sietnek a sír felé hárman,
nagypénteki gyásszal húsvéti sugárban.


Hogy látnak szemükben keserű könnyekkel,
milyen csodálatos ez a reggel.
A pálmafák két szegélyén az útnak
súgva-búgva valami titkot tudnak.
A virágok át harmatkönnyeken
már látják felragyogni fényesen
az élet napját, s azt hirdeti minden:
A sírban nincsen! A sírban nincsen!


Ők mégis mennek. Gyászolva, sírva.
Betekinteni egy üres sírba,
az angyal előtt döbbenve megállni:
feltámadott, élő Mesterre találni.


Húsvétkor, ha nincs még húsvéti szíved,
a nagypéntekit vedd, vedd és vigyed
könnyesen, aggódón búsan, amint van,
s keresd a Krisztust, keresd a sírban!
Nem, úgysem fogod megtalálni ottan.
Eléd fog állni feltámadottan.

Túrmezei Erzsébet – Húsvét hajnalán

NAGYPÉNTEK

A pörnek vége. Elvégeztetett…
Véres a kereszt tövében a fű.
A helytartóban forr a néma düh
S egy gondolat tépi a másikat.

„Rongy csőcselék, én unlak titeket,
Unom a vágyatok, a hitetek,
A papjaitok ragyogó ruháját,
A mellükverő messiásokat,
A nap hevét ez átkos ég alatt,
A zagyva szókat, buja színeket,
És magamat és uramat a császárt,
Ki bíróvá tett ilyen nép felett.

„Feszítsd meg!” – üvöltötték a fülembe,
míg unottan odalöktem nékik.

Szegény bolond! Pedig csak álmodott,
Csak álmodott egy létráról az égig.
Csak álmodott, de ezeknél tán szebben.
Már szürkül fenn a Koponyák hegye –
Vajon álmodik-e még a kereszten?
Valamit szólt nékem az igazságról,
Aztán némán vérzett, ragyogott.
Gúnnyal kérdém: az igazság micsoda?
Felelé: „én vagyok”.

Eh, hát kicsoda nékem ez az ember?!
A csőcselék morajlott mint a tenger,
Én untam, untam amazokat, ezt is,
Egy messiással több vagy kevesebb,
Pilátus lelke nem lesz nehezebb,
És könnyebb tán ez istenverte föld,
Untam a dolgot. Odalöktem. Vége.

„De jaj! vajon kire szállott a vére?!”

Az alkony megy, az est, az éj leszáll,
De a helytartó nyugtot nem talál.

„Feszítsd meg!” üvöltötték a fülembe
És nekem nem volt elég fegyverem,
Nem volt elég lándzsásom odakünn,
Vagy – vagy üres volt talán a szívem?
Eh mit bánom én, a bölcs szív üres,
Bús madarak, el a szívemből, hess!

„Feszítsd meg!” üvöltötték a fülembe,
Mi közöm hozzá? feszítsétek hát,
Te véreskezű szennyes csőcselék,
Feszítsd, feszítsd meg hát a Messiást!
Él-e, meghal-e, egy marad az átok,
Isten se váltja meg ezt a világot.
Mi közöm hozzá? Feszítsétek hát!
Vigyétek! – Vitték. A kereszten holt.
Ki tudja, talán mégis király volt!”

Csend most. De hallga! Most az éj kopog.
Pilátus udvarában a papok.
„Uram, mi véled egyet így nem értünk,
Ahogyan írtad, botránkozás nékünk.
Rexnek, Uram, csak ő mondta magát.
Nem készítetted jól a Golgothát!”
Ni, milyen furcsa rőt láng a szemén!
Ím, kővé vált a nádszál: oly kemény.
(Odafenn csendbe hallgat a kereszt.)
Pilátus nő, ahogy beszélni kezd:
„A Messiástok megmenteni késtem,
De négy betűt a keresztjébe véstem,
E négy betű az én becsületem,
Hajótöröttségem utolsó roncsa,
Hitetlen hitem, büszke makacsságom,
Egy akarat az akaratlanságon.

E négy betű az én becsületem.
Hadesre! ez a négy betű marad!
Ha alá kéne temetnem e várost,
Rómát, az Imperatort, magamat:
E négy betű az én becsületem!!
Papok, zsidók, hozzátok szólok nyíltan,
Halljátok: amit megírtam, megírtam.”

Benn csönd, de künn az éj zsoltárba kezd
S áll a zsoltáros éjben a kereszt.

/Reményik Sándor: Pilátus/

NAGYCSÜTÖRTÖK

Éjszaka van… a Gecsemáné
csupa illat csupa madárdal.
Valaki meghajolva áll
a fák alatt a hold sugárban.

Alatta vígan zsong a fű,
ezer tücsök cirpel a réten,
csak az ő lelke keserű,
kétségek dúlnak belsejében.

Le kell-e tenni életét?
Hullatni a váltság hozó vért
ezért a hitvány emberélt?
Júdásokért, írástudókért?

Istentelen Izráelért,
ki szüntelen vétkezvén lázad?
Ólálkodik, árulkodik,
és – megöli a prófétákat?

Heródesért, Pilátusért,
kik fölötte fognak komázni,
tanítványokért, akik egy
óráig sem tudnak vigyázni?

Le kell-e tenni?… Messze néz,
s elődereng ködből a távol;
Népek, veszendő századok
jönnek elő az éjszakából.

Úgy szenved ember és barom!
S mind-mind a jobb után sóvárog…
Hiába! Tenger lesz a könny,
Üvöltő orkán lesz az átok.

Előtte vérpatak folyik,
és szív formája lesz a rögnek,
mögötte harctér lesz a föld,
s a porban milliók hörögnek.

Közéjük roskad… vége már,
eldőlt a harc a szíve készen.
Ott áll a keserű pohár
ég, föld között, Isten kezében.

„Atyám, legyen, ha akarod!
Tied a terv s szívemnek vére.”
– Júdás most indul el talán.
Jézus megy a kereszt elébe.

Elcsöndesül az éjszaka,
lenn bűnben álmodik a város…
alszik Jakab, Péter és János.

Füle Lajos

KERESZTELÉS

A keresztség az első és legfontosabb szentség, mely megnyitja az utat a többi szentségek felé, általa az ember megszabadul a bűnöktől, Isten gyermekévé születik újjá, és eltörölhetetlen jeggyel Krisztushoz hasonlóvá válva az Egyház tagja lesz.

2026. április 5-én, Húsvétvasárnap 10 óra 30 perckor

 Ivanics Milán

keresztelője lesz templomunkban.

Istenem, kérlek

segítsd növekedni ezt a kisgyermeket

hitben és szeretetben.

Mutasd meg neki az élet csodáit

és áldásod kísérje őt élete során!

NAGYHETI ÉS ÜNNEPI MISEREND

A kép forrása: https://karolinaegyesulet.hu/

2025. április 2. csütörtök - 16 óra 30 perc

NAGYCSÜTÖRTÖK - AZ UTOLSÓ VACSORA MISÉJE

Megemlékezés az Oltáriszentség alapításáról, az öröm hangjainak elbúcsúztatása és oltárfosztás

A szentmisét bemutatja: Czombos József nyugalmazott plébános

A szentmise után virrasztás.


2025. április 3. péntek - 17 óra

NAGYPÉNTEK - JÉZUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK, HALÁLÁNAK ÉS SÍRBA TÉTELÉNEK NAPJA

Csonka mise: Igeliturgia - benne a Passió, kereszthódolat és szentáldozás

A szertartást végzi: Czombos József nyugalmazott plébános

A szertartás után virrasztás a Szent Sír mellett.

2025. április 4. szombat - 17 óra

HÚSVÉT VIGÍLIÁJA (tűzszentelés, feltámadási körmenet)

A szentmisét bemutatja: Czombos József nyugalmazott plébános


2025. április 5. vasárnap - 10 óra 30 perc

HÚSVÉT - URUNK FELTÁMADÁSÁNAK ÜNNEPE

Ünnepi szentmise, ételszenteléssel

A szentmisét bemutatja: Hulitka Róbert plébános


2025. április 12. vasárnap - 10 óra 30 perc

AZ ISTENI IRGALMASSÁG ÜNNEPE – Templomunk búcsúja

A szentmisét bemutatja: Hulitka Róbert plébános és Czombos József ny. plébános.

VIRÁGVASÁRNAP - A NAGYHÉT KAPUJA

"Virágvasárnap a Nagyhét kapuja – az a pillanat, amikor a közösség még egyként fogadta Krisztus megérkezését az életébe. Pálmaágak, terített ruhák, hozsánna-kiáltások – egy egész város lélekkel teli örömujjongása. Semmi sem sejteti még, hogy pár nappal később mekkora tragédiába fordul mindez.

Mert a virágvasárnapi öröm törékeny. Ugyanaz a tömeg, amely ma éljent kiált, néhány nap múlva a gyűlölet, gúny és megtorlás ruháját ölti fel. Ez a kontraszt teszi ezt az ünnepet a keresztény ünnepkör egyik legdrámaibb pillanatává – öröm és előérzet egyszerre, ujjongás és csend között."

Forrás: https://www.istenesversek.hu/tag/viragvasarnapi-versek/

Megrészegülve kiabál a nép,
zeng a “Hozsánna a Dávid Fiának!”
Virágvasárnap leteszem Eléd
Ezt a szívemben őrzött pálmaágat
én is, a fáradt ember, aki vár,
a Golgotát is ismerő zarándok,
s követlek Téged, hallgatag Király,
Ki minden bűnöm látod, s megbocsátod.

(Füle Lajos)

A HÓNAP SZENTJE: SZENT JÓZSEF

Szent József a Boldogságos Szűz Mária jegyese és Jézus nevelőatyja, akit az egyetemes Egyház védőszentjeként, valamint a keresztény házasságok és családok, munkások, kézművesek, ácsok, favágók, asztalosok, üldözöttek és a jó halál védőszentjeként is tisztelünk.

A Szentírás szerint József Názáretben lakott, de „Dávid házából és nemzetségéből származott” (Lk 2,4). Az angyal álmában világosította föl arról, hogy Isten fiának nevelőapja lesz és innentől fogva hű támasza és védelmezője a Szent Családnak. A Szentírás azt írja róla: Igaz ember volt. 

Utoljára a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi eltűnésekor olvashatunk Józsefről az evangéliumban. Amikor Jézus elkezdi nyilvános működését, az evangélisták nem említik többet Józsefet. Akkor már  valószínűleg nem élt. Csendben élte le életét, „hallgató szentként” nem hagyott nekünk hátra semmilyen bölcsességet. A hagyomány úgy tartja, hogy hűségéért cserébe a legnagyobb ajándékot kapta: halálánál jelen volt Jézus és Mária.

(lásd bővebben: https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-jozsef-boldogsagos-szuz-maria-jegyese-95240)

Szent József tíz ajándéka

1. A csend ereje

Nem kér magyarázatot, nem ellenkezik, bízik, hisz és cselekszik. Sok szó nélkül. Intelligens, érti a tervet és végrehajtja. Csend, amelynek köszönhetően József Máriával egyhangúlag őrzi Isten szavát, az éjszaka csendjében és nyugalmában az angyalok szólnak hozzá.

Ne feledd, hogy a csend Isten nyelve.

2. Alázat

Szent József az az ember, aki észrevétlen marad, a mindennapi jelenlét embere, diszkrét és rejtett, aki tudja, hogyan lehet támogató és útmutató a nehéz időkben.

Hány hétköznapi, általában feledésbe merülő ember írja ma történelmünk meghatározó eseményeit: orvosok, nővérek és ápolók, szupermarketek dolgozói, takarítók, gondozók, szállítmányozók, rendőri erők, önkéntesek, papok, apácák, de még sokan mások, akik megértették, hogy senki sem üdvözül egyedül.

Ma köszönöm azoknak, akik takarítják a járdát, ahol áthaladok.

3. Igazi apaság

Az apák nem születnek, hanem lesznek. Amikor valaki felelősséget vállal más életéért, bizonyos értelemben apaságot gyakorol vele szemben. Apának lenni azt jelenti, hogy a gyereket megismertetjük az élet élményével, a valósággal. Ne tartsa vissza, ne zárja börtönbe, ne birtokolja, hanem tegye képessé a választásokra, a szabadságra, az elindulásra.

Mondd ma apádnak őszintén, hogy "szeretlek". Bárhol is van.

4. Bátorság

József szilárd, határozott és azt tanítja nekünk, hogy az élet viharai közepette nem kell félnünk attól, hogy csónakunk kormányát Istenre hagyjuk. József nem egy passzívan lemondó ember, nem keres kerülőutakat, hanem "nyitott szemmel" néz szembe azzal, ami vele történik, személyesen vállalva a felelősséget ezért.

Ma nézz szembe egy olyan problémával, amelyet túl sokáig halogattál.

5. Munka

Szent József építő volt. Ő az igazi "csoda", amellyel Isten megmenti a Gyermeket és az Anyját. A menny közbelép, bízva kreatív bátorságában és mindennapi munkájában, amivel támogatta családját.

Áldd meg a mindennapi munkát.

6. Védelem

A Mindenható Fiának szüksége van Józsefre, hogy oltalmazza, védelmezze, gondozza, felnevelje. Isten bízik ebben az emberben, csakúgy, mint Mária, aki Józsefben találja meg azt, aki nemcsak meg akarja menteni az életét, hanem mindig gondoskodik róla és a Gyermekről. Ez a Gyermek az, aki ezt mondja majd: "Mindazt, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek." (Mt  25,40) Így minden rászoruló, minden szegény, szenvedő, haldokló, idegen, minden fogoly, minden beteg az a "Gyermek", akit József továbbra is őriz.

Te is védelmezd kisebb testvéridet.

7. Gyengédség

József napról napra látta Jézust növekedni "bölcsességben, korban és kegyelemben Isten és az emberek előtt" ( Lk  2,52). Ahogy az Úr Izraellel tette: "megtanította járni, a karján hordozta, olyan volt hozzá, mint egy apa, aki arcához emeli gyermekét; lehajolt hozzá, enni adott neki. " (vö.  Oz  11,3-4 ). Jézus Józsefben meglátta Isten gyengédségét.

Légy kedves azokhoz, akikkel ma találkozol.

8. Engedelmesség

Isten felfedte terveit József előtt. József nem habozott engedelmeskedni, anélkül, hogy kérdéseket tett volna fel a nehézségekről, amelyekkel szembesülnie kellett: "Éjszaka felkelt, elvitte a gyermeket és az anyját, és Egyiptomba menekült, ahol Heródes haláláig maradt." (Mt  2,14-15) Élete minden körülményében József tudta, hogyan kell kimondani az igent, mint Mária az Angyali üdvözletben és Jézus a Gecsemánéban.

Élj a "legyen meg a Te akaratod" örömével.

9. Remény

Mint ahogy Józsefnek, Isten nekünk is megismétli: "Ne féljetek!" Félre kell tenni a haragot és a csalódást, és helyet kell adni, minden lemondás nélkül, de reményteli erővel annak, amit nem választottunk, és mégis létezik.

Helyezd az életed Isten kezébe és bízz.

10. Közbenjárás

Jézusról nevezett Avilai Nagy Szent Teréz egyházdoktor és Szent József nagy híve: „Nem emlékszem, hogy a mai napig megkérdeztem volna tőle, mit nem engedett meg nekem. Az a nagy kegyelem, amelyet Isten adott nekem ezen áldott szent által, és a test és a lélek veszélyei, amelyek alól engem kiszabadított, megdöbbentőek. Az Úr azt akarja, hogy megértsük, hogy amint az apja volt a földön és parancsolhatott neki, úgy a mennyben is bármit megtehet, amit csak akar.”

Kérj Szent Józseftől mindent, amire a szíved vágyik. Meghallgat.

Ferenc pápa imája Szent Józsefhez:

Üdvözlégy, a Megváltó őre,

Boldogságos Szűz Mária házastársa.

Rád bízta Isten egyetlen Fiát;

benned bízott Mária;

veled Krisztus ember lett.

Áldott József nekünk is,

mutasd magadat apának

és vezess bennünket az élet útjára.

Szerezz nekünk kegyelmet, irgalmat és bátorságot,

és védj meg minket minden gonosztól. Ámen

 

Forrás: https://szaleziak.hu/article.php?t=szent_jozsef_tiz_ajandeka