A HÓNAP SZENTJE: SZENT II. JÁNOS PÁL PÁPA

A mai napon Szent II. János Pál pápára emlékezünk, aki Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án a lengyelországi Wadowicében. 

1938-ban beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetemre, melyet Lengyelország náci megszállása alatt bezártak. Dolgozott kőfejtőben, majd vegyi gyárban. 

1942-ben elkezdte tanulmányait az Adam Stefan Sapieha bíboros irányítása alatt álló, illegalitásban működő krakkói szemináriumban. 1946. november 1-jén szentelte pappá Sapieha bíboros Krakkóban. Nem sokkal később Rómába küldték, ahol megszerezte a teológiai doktorátust.

1948-ban visszatért Lengyelországba és különböző krakkói plébániákon, illetve egyetemi lelkészként szolgált. Közben folytatta filozófiai és teológiai tanulmányait, majd az erkölcsteológia és az etika professzora lett a krakkói szemináriumban és a lublini egyetem teológiai karán.

1958. július 4-én XII. Pius pápa krakkói segédpüspöknek nevezte ki. Püspökké szentelésére szeptember 28-án került sor a krakkói Wawel-székesegyházban. Püspöki jelmondatát később pápaként is megtartotta: Totus Tuus (Egészen a Tiéd). 

1964 januárjában VI. Pál pápa kinevezte Krakkó érsekévé, majd 1967. június 26-án bíborossá kreálta.

Részt vett a II. Vatikáni Zsinaton, és fontos szerepe volt a Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúció megfogalmazásában.

I. János Pál halála után, 1978. október 16-án választották pápává. Elődei iránti tiszteletből a II. János Pál nevet választotta. Október 22-én a Szent Péter téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét. Homíliájában hangzott el a híres „Ne féljetek!” felszólítás.

II. János Pál volt a 264. az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz pápa, és ő volt az első szláv pápa. Közel 27 éves pontifikátusa az egyik leghosszabb a történelemben.

Szolgálatát fáradhatatlan missziós lelkülettel végezte: 104 apostoli utazást tett Olaszországon kívül, Olaszországon belül pedig 146-ot - köztük kétszer Magyarországra is ellátogatott: 1991. augusztus 16. és 20. között, valamint 1996. szeptember 6–7-én.

A szerdai általános kihallgatásokon több mint 17 millió ember vett részt pápasága alatt. A 2000-ben tartott nagy jubileumi évben pedig több mint 8 millió zarándok érkezett Rómába.

Szent II. János Pál pápa pápasága alatt több száz boldoggá és szentté avatást ünnepelt. A boldogok közé emelte többek között Teréz anyát, a magyarok közül pedig Apor Vilmost és Batthyány-Strattmann Lászlót, illetve az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt. Szentjeink közül ő kanonizálta Kingát és Hedviget.

A fiatalok iránti szeretete jeléül meghirdette az ifjúsági világnapot. Pápasága során 19 alkalommal találkozott fiatalok millióival.

Pápaságának meghatározó momentuma volt a más vallásokkal való párbeszéd. A pápák közül elsőként ő lépett be zsinagógába 1986-ban. Hívására a világvallások vezetői több alkalommal találkoztak Assisiben, hogy együtt imádkozzanak a világ békéjéért.

Felkészültségével, mély emberismeretével, imádságával hozzájárult a közép-kelet-európai társadalmi változásokhoz, a kommunista rendszer összeomlásához. 

Számunkra különös jelentőséggel bír, hogy II. János Pál pápa még Krakkó érsekeként, 1965-ben kezdeményezte Faustyna Kowalska nővér boldoggá avatását, majd 1993. április 18-án, húsvét második vasárnapján immár pápaként boldoggá, hét évvel később, 2000. április 30-án, ismét csak húsvét második vasárnapján pedig szentté avatta Fausztina nővért, akit az Isteni Irgalmasság apostolaként is emlegetünk. Fausztina nővér szentté avatásának napján hirdette ki a pápa a világ számára az Isteni Irgalmasság ünnepét is, e szavakkal: „Húsvét második vasárnapja ettől kezdve az egész Egyházban az Isteni Irgalmasság vasárnapja nevet viseli.” És a Szentatya hozzátette: ezzel az üzenettel, az isteni irgalmasság üzenetével kívánja átvezetni az Egyházat a harmadik évezredbe.

II. János Pál pápa 2005. április 2-án, az általa liturgikus ünneppé emelt Isteni Irgalmasság vasárnapjának vigíliáján halt meg. Azokban a napokban zarándokok milliói érkeztek Rómába. 

Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén avatta boldoggá, és emléknapját október 22. napjára jelölte ki. Ferenc pápa 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján XXIII. János pápával együtt szentté avatta II. János Pál pápát.

Mindenható, örök Isten, te úgy rendelted, hogy Szent II. János Pál pápa mint legfőbb pásztor vezesse híveidet, és mindnyájunk lelki javát szolgálja szavával és példájával. Közbenjárására oltalmazd Egyházadban a lelkipásztorokat és a gondjukra bízott nyájat, s vezesd őket az örök üdvösség útjára. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

/Forrás: https://www.magyarkurir.hu/kultura/szent-ii-janos-pal-papa-elete/

IMÁDKOZZUNK LEÓ PÁPÁÉRT!

Urunk Jézus Krisztus Jó Pásztorunk!

Hálát adunk Neked Leó pápáért, 

akire rábíztad nyájad szeretetteljes gondozását!

Ajándékozd meg Szentatyánkat, Leó pápát jó egészséggel, 

mielőbbi gyógyulással és lelki békével.

Kérünk, add útmutatásodat és áldásodat
az őt ápoló egészségügyi dolgozóknak.

Ámen

OKTÓBER, A RÓZSAFÜZÉR HÓNAPJA

Októberben figyelmünk a rózsafüzérre összpontosul, amit latinul rosariumnak hívnak, míg a magyar nyelv a bensőséges és közvetlen szentolvasó kifejezést is használja rá.

A rózsafüzér szó jelenti egyrészt magát az imádságot, másrészt az imádsághoz használt tárgyat is. Elnevezése onnan származik, hogy a hagyomány szerint az első rózsafüzéreket Szent Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készítette – rózsakoszorúnak a Szűzanya számára.

A rózsafüzér elterjesztéséért különösen a ciszterciek és a domonkosok tettek sokat. Szent Domonkos az albigensek ellen segítséget kért a Szűzanyától, aki mint új és hathatós fegyvert adta át neki a rózsafüzért.

14. századi feljegyzések szerint először domonkos apácák és karthauziak kapcsoltak a rózsafüzérhez titkokat és elmélkedéseket: a tíz Üdvözlégy előtt rövid mondattal fölidézték Jézus és Mária életének egy-egy eseményét.

A rózsafüzér a 15. században nyerte el mai formáját, az egész Egyházban a 16. század második felében terjedt el. A törökök felett Lepantónál aratott győzelmet (1571. október 7.) az egész keresztény világ a rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította. Maga a pápa, Szent V. Piusz is a rózsafüzért imádkozta, mikor zajlott a harc.

Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta – írta II. János Pál pápa, aki a 2002 októberétől 2003 októberéig terjedő időszakot a rózsafüzér évének nyilvánította, s kiadta a Rosarium Virginis Mariae kezdetű apostoli levelet. Ebben hirdette meg a hagyományos örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titkok mellé a világosság rózsafüzérének öt titkát. A szentatya szavai szerint „a rózsafüzér mondása nem más, mint Krisztus arcának szemlélése Máriával”; „a rózsafüzér a maga egyszerűségében és mélységében […] jelentős imaforma, s az a rendeltetése, hogy az életszentség gyümölcseit teremje”.

Ferenc pápa is a rózsafüzér imádkozására hívott 2018 októberében is – hogy Isten Anyja óvja meg az Egyházat a gonosz támadásaitól és Szent Mihály segítsen minket a gonosz ellen folytatott küzdelemben.

Az Egyház külön ünnepet rendelt Szűz Mária mint a Rózsafüzér Királynője tiszteletére, melyet október 7-én tartunk. 

A rózsafüzér a katolikus nép kedvelt imádsága, melyet egyénileg és közösségben egyaránt végezhetünk. Sok templomban - így a galgagutai Isteni Irgalmasság templomban is - a szentmisék előtt a korábban érkező hívek közösen imádkozzák a rózsafüzért. 

Immár sok éves hagyománya van annak is, hogy templomi közösségünk kapcsolódik az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért” elnevezésű világméretű kezdeményezéshez. Szent Pio atya állítólag egyszer azt mondta: »Ha egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért, a világ megváltozik«.

Ezért 2026. október 11-én, vasárnap a szentmise előtt, délelőtt 10 órától a Mustármag csoport tagjai fogják előimádkozni a rózsafüzért. 

Jöjjünk minél többen és csatlakozzunk az imáikhoz!

Források:
https://www.magyarkurir.hu/kultura/oktober-imadsaga-maria-iskolaja-rozsafuzer-2018
https://www.magyarkurir.hu/hirek/iden-is-egymillio-gyermek-imadkozza-rozsafuzert-bekeert

TERMÉNYHÁLAADÁS

Az őszi időszak egyik legszebb pillanata, amikor hálánk jeléül letesszük az oltár elé azokat a terményeket, amikkel a Mennyei Atya gondoskodó szeretete az időjárási viszontagságok ellenére is megajándékozott minket.

Idén a 2026. október 4-én, vasárnap délelőtt fél 11-kor kezdődő szentmise keretében tartjuk a terményhálaadást.

Kérjük, hogy aki tud, a szokott módon hozzon egy kis ízelítőt az idei termésből az oltár elé.

A HÓNAP SZENTJE: SZENT MIHÁLY ARKANGYAL

Szent Mihály arkangyal a mennyei seregek vezére, az Egyház oltalmazója és küzdelmeiben pártfogója.

Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg ha a pogányság ellen, a hitért küzdenek. Őrangyala a királyoknak. Erősítője és megedzője a hívő léleknek az élet küzdelmeiben, kísértéseiben, a gonosz lélek elleni helytállásában, a jó halál reménységében. Különleges támasza és szószólója a haldoklóknak és halottaknak, átvezeti őket a másvilágra. A világ végén harcolni fog minden hívő lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. Mihály arkangyal teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait.

Szent Mihályt védőszentjüknek tekintik a katonák, ejtőernyősök, tengerészek, a bányászok, s általában a könnyen halálveszedelembe kerülő mesteremberek.

Szent Mihály a Katolikus Egyház egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő alakja.

Az egyik leghíresebb búcsújáróhely a normandiai Mont-Saint-Michel. A legenda szerint az arkangyal 708-ban Avranches püspökének álmában háromszor megjelent, és kérte, hogy építsen tiszteletére egy óceáni sziklaszigeten kápolnát.

A történelmi Magyarország területén is több település viseli a nevét és sok egyházközség Szent Mihályt választotta temploma névadójának és védőszentjének.

Számunkra pedig különös jelentőséggel bír, hogy Szent Mihály a Váci Egyházmegye patrónusa is.

A vonyarcvashegyi Szent Mihály-kápolna hazánk egyetlen halászkápolnája. A domb, melyen áll, valamikor a Balaton szigete volt. A kápolnát, mely a 17. században már állt, a hagyomány szerint negyven, a jeges Balatonból megmenekült halász építette újjá 1729-ben. Ugyancsak a 18. században remeték élhettek a kápolna körül.A Balaton környéki kisfalvak megélhetését télen a jéghalászat biztosította. A legenda szerint 1739 telén 46 halász kiment a jégre halászni. Közben vihar támadt, mely felszabdalta a tó jegét. 6 halászt el is ragadott a jeges áradat. A többiek egy nagy jégtáblán összekapaszkodva imádkoztak, Szent Mihály védőangyalhoz fohászkodtak. Isten segedelmével az áradat a jégtáblát a bajba jutottakkal együtt a Szent Mihály-domb lábához sodorta. A jégtáblán hánykolódók megfogadták, hogy megmenekülésük esetén a domb tetején álló romos kis kápolnát újjáépítik Szent Mihály tiszteletére.

Szent Mihály napja hazánkban egészen a XVIII. század közepéig parancsolt ünnep volt. Szent Mihály napja a gazdasági év nevezetes őszi fordulója. Ekkor hajtották be a Szent Györgykor kieresztett jószágot a legelőkről. A pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja volt a nap, mulatságokat, bálokat rendeztek

Szent Mihály napján kezdődik a kisfarsang, a lakodalmazás őszi, Katalin napjával (XI. 25.) záruló időszaka. A legény ezen a napon vitte el a lánynak a jegykendőt, ha még Katalin napja előtt meg akartak esküdni. Ezért a régi hagyomány emlékére a jegyesek is oltalmába ajánlják magukat.

A Szent-Mihály ima

A legenda szerint XIII. Leó pápa éppen szentmiséjét fejezte be egy vatikáni kápolnában 1884. október 13-án. A Szentatya már távozni készült, amikor hirtelen megállt az oltár lépcsőjénél. Feljegyzések szerint mereven állt mintegy tíz percig, mint aki önkívületbe esett. Bizalmas munkatársainak később elárulta, hogy ezalatt ördögien gonosz hangot hallott, amint ezt mondta: „El tudom pusztítani Egyházadat!” Jóságos hang válaszolt. A pápa úgy érezte, az Úr beszél a Sátánnal. Hasonlóan a Jób könyvében zajló párbeszédhez, a Sátán időt és felhatalmazást követelt, hogy csapásokkal sújtsa az Egyházat, az Úr pedig hatalmat engedett neki a XX. század nagyobb része fölött, hogy Egyházát próbára tegye.

Amikor XIII. Leó pápa végre megmozdult, egyetlen szót sem szólt a körülötte állókhoz, hanem dolgozószobájába sietett és íróasztalához ült. Ott megfogalmazta azokat az imákat, amelyek végzését minden szentmise után elrendelte.

Ezek egyike az alább következő imádság Szent Mihály támogatásáért:

Szent Mihály arkangyal,

védelmezz minket a küzdelemben;

a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!”

Te pedig, mennyei seregek vezére,a sátánt és a többi gonosz szellemet,

akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!

Amen.

Források:

https://szentmihaly.hu/szent-mihaly/

https://vaciegyhazmegye.hu/programok/2615/SZENT-MIHALY-AZ-EGYHAZMEGYE-VEDOSZENTJE.html

https://ktp.hu/hitunk-es-eletunk/unnepek/egyhazi-unnepek/szent-mihaly-arkangyal

KERESZTELÉS

A keresztség az első és legfontosabb szentség, mely megnyitja az utat a többi szentségek felé, általa az ember megszabadul a bűnöktől, Isten gyermekévé születik újjá, és eltörölhetetlen jeggyel Krisztushoz hasonlóvá válva az Egyház tagja lesz.

2026. szeptember 27-én, vasárnap 10 óra 30 perckor

Kovács Bende

keresztelője lesz templomunkban.

Istenem, kérlek

segítsd növekedni ezt a kisgyermeket

hitben és szeretetben.

Mutasd meg neki az élet csodáit

és áldásod kísérje őt élete során!

"EGYÜTT ÉPÍTJÜK" - JUBILEUMI NAP A VÁCI EGYHÁZMEGYÉBEN

A Váci Egyházmegye idén ünnepli fennállásának ezeréves évfordulóját, amelynek alkalmából 2026. szeptember 19-én Vácott megrendezésre kerül az „Együtt építjük!” jubileumi nap.

Egész nap változatos programok várják a gyermekeket és felnőtteket egyaránt, melyekről részletesen itt olvashatunk: https://egyuttepitjuk.hu/

15:00 órakor kezdődik a hálaadó ünnepi szentmise a székesegyházban, melyet Marton Zsolt megyéspüspök mutat be.

19:30 órai kezdettel az alapítás ezredik évfordulóját "Együtt építjük!" címmel nagyszabású, különleges ünnepi előadás köszönti. A székesegyház előtt felépített színpadon több mint 300 színjátszó segítségével 14 jelenetben mutatják be egyházmegyénk történetét korhű jelmezekben. Az előadásban közreműködők több mint 25 egyházi közösségből, településről érkeznek majd. Nagy öröm számunkra, hogy köztük lesz a galgagutai templomi közösség két tagja is. A történeti játékban drámai jelenetek, ünnepi egyházi pillanatok idézik fel az egyházmegye történetét Szent István alapításától kezdve a Migazzi Kristóf püspök fémjelezte aranykoron át a XX. század vészterhes időszakáig. Az előadást írta és rendezi Meskó Zsolt.

IMA A JUBILEUMI KÉSZÜLETHEZ

Mennyei Atyánk! Hálát adunk Neked egyházmegyénk ezeréves történelméért.

Köszönjük Neked a hit kegyelmét és elődeinket, akik ezt a hitet megvallották és akik egyházmegyénk szegletköveivé váltak.

Kérjük, bocsásd meg nekünk, amikor nem hittünk, nem reméltünk, nem szeretettünk eléggé!

Kérünk, nyisd meg szívünket, hogy be tudjuk fogadni a Te végtelen és irgalmas szeretetedet!

Kérünk, nyisd meg értelmünket, hogy megérsük tanításod bátorító szavait!

Kérünk, nyisd meg füleinket, hogy meghalljuk egymást és a szükséget szenvedők kéréseit!

Kérünk, áldd meg egyházmegyénk valamennyi tagját: püspökeinket, papjainkat, diakónusainkat, szerzeteseinket, világi szolgálattevőinket, híveinket és családjaikat! Add, hogy jubileumi felkészülésünk mindannyiunk lelki megújulását segítse!

Add, hogy az Örömhír hirdetői és a hit, a remény és a szeretet tanúságtevői lehessünk családjainkban, közösségünkben, Egyházunkban és a világ számára!

Boldogságos Szűz Mária és Szent Mihály arkangyal könyörögjetek érettünk!

Amen!

(Forrás: https://vaciegyhazmegye.hu/)

KEZDŐDIK AZ ISKOLA

Elérkezett a szeptember és vele az iskolakezdés. A nyári szünet végén sok gyerek készül izgatottan az új tanévre: vannak, akik a rég nem látott osztálytársakkal való találkozást, a nyári élmények megvitatását várják, mások az új tantárgyakat. Sokan új iskolában folytatják a tanulmányaikat, ahol rengeteg új élmény vár majd rájuk. És persze sokakban elkerülhetetlenül megjelenik némi aggodalom is amiatt, hogy hogyan fogják bírni a tanévben rájuk váró kihívásokat: a korán kelést, az utazást, a házi feladatokat, a feleléseket és dolgozatokat. 

A mi kis és nagy Mustármagjaink közül is többeknek hoz nagy változást az új tanév: van aki alsó tagozatból felső tagozatba lépve már máshol folytatja a tanulmányait, és olyan is van, aki a napokban kezdi meg az egyetemi évek szép, de sokszor nehéz időszakát.

Akárhol is tanuljunk, a legfontosabb az, hogy ezt az új tanévet is a Mennyei Atya segítségét és a Szentlélek erejét kérve kezdjük el, ezért a galgagutai Isteni Irgalmasság templomban

2026. szeptember 6-án, vasárnap délelőtt fél 11-kor 

ünnepi tanévnyitó Veni Sancte szentmisét tartunk. 

Az elmúlt évekhez hasonlóan most is áldást kérünk az iskolatáskákra és tanszerekre is, ezért aki csak tudja, hozza magával azokat is. 

Ne feledjük, hogy ez a nap nem csak az iskolásoknak, hanem szüleiknek és tanáraiknak is szól, akik vezetik, segítik és támogatják őket a tanulásban.

Imádkozzunk együtt minél többen a 2026/2027-es tanévért!

Imádság diákoknak

Uram, ahogy készülök az új tanévre, tégy engem késszé, figyelmessé és nyitottá, hogy meghalljam hangodat! Engedd, hogy megtapasztaljam jelenlétedet abban a sok áldásban, amit készítesz számomra! Köszönöm, hogy minden nap azzal a bizonyossággal kelhetek fel, hogy utamat Veled együtt járhatom. Köszönöm a kreativitás és az egyediség ajándékát, és az erőt arra, hogy készségeimet jól használjam fel. Nyisd meg szememet és adj bátorságot az új kihívásokhoz, izgalmas lehetőségekhez, amelyeket az idei tanév hoz! Segíts, hogy lelkes legyek tanulmányaimban! Mindent odahelyezek a Te kezedbe; azt, ami vagyok, amit a mai napon próbálok megtenni, minden találkozást, minden gondolatom, sikereim, nehézségeim és kudarcaim egyaránt. A munka, amit végzek és ahogyan végzem adjon új reményt, új életet és bátorságot mindazoknak, akikkel kapcsolatba kerülök ebben a tanévben. Add, hogy figyelmes legyek tanáraim felé, és engedd, hogy megtapasztaljam jelenlétedet új és régi barátságaimban. Jézus, ösztönözz arra, hogy a legjobbat hozzam ki magamból, és munkám a Te dicsőségedre legyen! Ámen.

Imádság pedagógusoknak

Drága Atyám! Sok pedagógus még a nyári szünet után is kimerült és fáradt az előző tanév fáradalmai, nehézségei miatt. Kérünk Téged, áraszd ránk Lelkedet, hogy Benned új erőt nyerjünk és készen álljunk az elkövetkező tanévre. Add, hogy kézzelfoghatóan érezzük és lássuk a Te gondviselésed! Emlékeztess minket arra, hogy munkánk nem hiábavaló, hiszen a jövő nemzedékét látjuk el azzal a tudással és eszközökkel, amelyre a későbbiekben szükségük lesz. Újítsd meg szenvedélyemet bölcsességed megosztására! Adj türelmet a diákokhoz, segíts, hogy tudjak higgadt és jószándékú maradni akkor is, amikor joggal lehetnék dühös! Táplálj bennem együttérzést azok iránt, akiket rám bíztál! Türelmet kérek Tőled a szülők és a kollégák, és saját magam felé is – a tanév rutinjába való visszailleszkedéshez, a különböző szerepek megfelelő betöltéséhez, az elintézendő dolgokhoz. Áldj meg engem, és emlékeztess arra, hogy Te minden nap minden lépésénél velem vagy. Ámen.

Forrás: https://777blog.hu/2023/08/28/imadsag-a-tanev-elejen-diakoknak-es-tanaroknak/

BÚCSÚT VETTÜNK URR ZSOLT IPOLY ATYÁTÓL

A nézsai Szent Jakab apostol-templomban 2026. augusztus 28-án, pénteken 9:30 órakor kezdődött szentmise keretében végső búcsút vettünk Urr Zsolt Ipoly atyától.

„Fáradt a kéz, amely áldást osztott,

Elcsendesült a hívó, tiszta szó.

A jó pásztor most hazatért a Mennybe,

Hol várja őt a Főpásztor, a Jó.

Elvégezte a harcot, a futást megfutotta,

A hitet mindvégig híven megtartotta.

Könnyek közt búcsúzik a földi nyáj tőle,

De tudjuk: az Úrnál örök a szent béke.”

(Füle Lajos)

SZENTMISE NAGYBOLDOGASSZONY ÜNNEPÉN

2026. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a galgagutai Isteni Irgalmasság templomban 

délelőtt 10 óra 30 perckor 

kezdődik az ünnepi szentmise.

Ezen a napon a Katolikus Egyház Szűz Mária mennybevételét ünnepli. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.

Nekünk magyaroknak különleges jelentéssel is bír ez az ünnep, mivel Szent István király ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. 

Nagyboldogasszony napja az úgynevezett parancsolt ünnepek közé tartozik, ezek azok az ünnepnapok, amelyeken - függetlenül attól, hogy vasárnapra esnek-e vagy sem - kötelező a szentmisén való részvétel.