NAGYPÉNTEK

"Mi pedig dicsekedjünk 

Urunk, Jézus Krisztus keresztjében; 

benne van a mi üdvünk, 

életünk és feltámadásunk."

NAGYCSÜTÖRTÖK

"Íme, itt a kenyér, amit megszegtem,
vegyétek, egyétek, ez az én testem!
Íme, itt a pohár, megtöltve borral,
fogjátok, igyátok, ez az én vérem!

Háromszor megtagad engem az éjjel,
ki leginkább hiszi igémet: Péter;
s az, ki velem együtt márt most a tálba,
harminc ezüstpénzért elárul engem.

Én Atyám, úgy legyen, amint akarod,
szomorú a lelkem, de elszánt vagyok,
és bocsásd meg azt az emberiségnek,
hogy bűneik miatt holnap meghalok!"

/Kozma Béla/

VIRÁGVASÁRNAP

Virágvasárnap a nagyböjti időszak utolsó vasárnapja és egyben a nagyhét kezdete. A szentmisében Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház. Az ünnep elnevezése is a latin dominica palmarum, azaz a pálmaágak vasárnapja kifejezésből származik. Virágvasárnapra a templom környéke is virágdíszbe öltözött, a felajánlás alatt pedig a gyermekek a jócselekedeteiket jelképező virágokkal díszítették fel a tövises ágakat. 

A szentmise kezdetén a templom előtti téren gyülekeztünk és a szentmisét a jeruzsálemi bevonulásra emlékező körmenettel kezdtük meg, amelynek során a hívek pálmaágak helyett a Róbert atya által megáldott barkaágakat tartották a kezükben. 

Annak emlékezetére pedig, hogy a jeruzsálemi bevonuláskor sokan a nép közül ruhájukat terítették Jézus elé az útra, a ministránsok és a fiatalok a templomba történő ünnepélyes bevonulás során ruhadarabokat terítettek a templom szőnyegére.

Ez a vasárnap a liturgiában az Úr szenvedésének vasárnapja néven szerepel. A szentmisékben elhangzik a Passió, vagyis Krisztus szenvedéstörténete. Hálásak vagyunk azért, hogy immár évek óta a virágvasárnapi passiót a püspökhatvani Pro Musica vegyeskórus tolmácsolásában hallgathatjuk meg és elmélkedhetjük végig. 

A mai vasárnapon mindezeken felül még egy csodálatos és megható élményben volt részünk: egy szintén püspökhatvani kislány, Maraszin Kata az Aranymiatyánkot énekelte el nekünk. A kíséret nélküli, tisztán csengő, nagy átéléssel elénekelt gyönyörű népdal még közelebb hozta hozzánk a nagyheti eseményeket, melyek a mai nappal kezdetét vették. 

ARANYMIATYÁNK

Virágszombaton este
Mária Fiát kérdezte:
„Jövő héten mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”

„Virágvasárnapján mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, király leszek,
A Jeruzsálembe bémenek.”

„Hát nagyhetfőn mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, beteg leszek,
A templomba nem mehetek.”

„Hát nagykedden mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, vándorolok,
Az uccákon le- s feljárok.”

„Hát nagyszeredán mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, hamis Júdás
Engem harminc pénzért elád.”

„Hát nagycsütörtökön mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Anyám, Geccemányi kertben
Felmenek az Olajok hegyikben.”

Jézus Geccemányi kertben,
Fenn az Olajok hegyikben,
Térgyen állval imádkodzik,
Piros vérvel izzadodzik.

„Hát nagypénteken mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, egy keresztre
Fel leszek én majd feszítvel.

Te a kereszt alatt leszel,
Szent kezedvel el nem érhetsz,
Szent kezedvel el nem érhetsz,
Szűz öledbe le nem tehetsz.”

„Hát nagyszombaton mit fogsz
„Szent Fiam, mit fogsz szenvedni?”
„Akkor, Anyám, koporsómban
Bészállok a gyászos síromba.”

„Húsvét napján mit fogsz tenni,
Szent Fiam, mit fogsz művelni?”
„Akkor, Anyám, feltámadok,
A mennyországban uralkodok.

Húsvét után ötven napra,
Piros Pünközsd hajnalára,
Elkűdöm a Vigasztalót,
A fejérszínű Galambot.

Pünközsd után nyócvan napra,
Nagyboldogasszony napjára,
Felviszlek a mennyországba,
A mennyei boldogságba.”
Ammen.

NAGYHETI ÉS HÚSVÉTI MISEREND

2024. március 24. Virágvasárnap - délelőtt 10 óra 30 perc

URUNK SZENVEDÉSÉNEK VASÁRNAPJA   

Barkaszentelés és szentmise, benne Passió

A Passióban közreműködik a püspökhatvani Pro Musica Vegyeskórus

A szentmisét  bemutatja: Hulitka Róbert plébános

 

2024. március 28.  Nagycsütörtök - délután 16 óra 30 perc 

AZ UTOLSÓ VACSORA MISÉJE (oltárfosztás, virrasztás)

A szentmisét bemutatja: Czombos József nyugalmazott plébános

 

2024. március 29.  Nagypéntek - délután 17 óra

AZ ÚR SZENVEDÉSÉNEK EMLÉKEZETE (csonka mise), passió, kereszthódolat

A szertartást végzi: Czombos József nyugalmazott plébános

 

2024. március 30. Nagyszombat - délután 17 óra

HÚSVÉT VIGÍLIÁJA (tűzszenteléssel)

A szentmisét  bemutatja: Czombos József nyugalmazott plébános

 

2024. március 31. Húsvétvasárnap - délelőtt 10 óra 30 perc

URUNK FELTÁMADÁSÁNAK ÜNNEPE

A szentmisét  bemutatja: Czombos József nyugalmazott plébános

 

2024. április 1. Húsvéthétfő - délelőtt 10 óra 30 perc

Szentmise ételszenteléssel

A szentmisét  bemutatja: Hulitka Róbert plébános

2024 április 7.  Fehérvasárnap - délelőtt 10 óra 30 perc

AZ ISTENI IRGALMASSÁG ÜNNEPE – Templomunk búcsúja

A szentmisét bemutatja: Hulitka Róbert plébános és Czombos József ny. plébános

NAGYBÖJT

Az egész egyházi év csúcspontja az Úr Jézus szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent három napja, mikor is Krisztus halálunkat halálával megtörte, és az életet feltámadásával újjászerzette. Ezt a nagy titkot, misztériumot ünnepeljük minden vasárnap, de különösen is a húsvéti ünnepkörben. A húsvéti ünnepkör a húsvéti időből, és az azt előkészítő nagyböjti időből áll. Az ősegyházban a nagyböjti idő mindenek előtt a keresztségre való felkészülés utolsó szakaszát jelentette, és a nagyböjti liturgia hangolta és hangolja mai is a húsvéti misztérium megünneplésére mind a keresztelendőket, mind a hívőket, akik visszaemlékeznek keresztségükre és bűnbánatot tartanak.

A nagyböjti idő hamvazószerdával kezdődik, mely szigorú böjti nap. A nagyböjt liturgikus színe a lila. Ez a szín jelenik meg a miseruhán, az oltárterítőn. Nagyböjt kezdetétől a húsvéti virrasztásig nem mondunk Allelujá-t, és nem énekeljük a Dicsőséget. Nagyböjt negyedik vasárnapját és a nagyböjtre eső főünnepeket kivéve nem szabad az oltárt virággal díszíteni, a hangszerek használata pedig csak az ének kíséretére van engedélyezve.

A nagyböjt közepére esik az ún. „Laetare-vasárnap” vagy rózsaszín vasárnap, mely mondanivalójának központjában az öröm áll. Ahogy a neve is mutatja, ezen a vasárnapon a lila színt egy kis időre felváltja a rózsaszín, az öröm színe. 

Az öröm vasárnapját követi nagyböjt 5. vasárnapja, mely a liturgikus hagyomány szerint feketevasárnap, a Jézus szenvedésére való emlékezés kezdőnapja. Ezen a napon a templomok feszületeit, valamint az Úr képeit a feltámadás ünnepéig lila színű böjti lepellel takarják le. 

A nagyböjti időszak három jellegzetes cselekedete: az ima, a böjt és az adakozás. A nagyböjt egyik jellemző imádsága, elmélkedése a keresztútjárás, mely során Jézus szenvedésének egyes állomásait elmélkedhetjük végig akár közösségben, akár egyénileg végezve. 

Templomunkban minden vasárnap a szentmisét megelőző fél órában a Szent Márton imacsoport tagjainak vezetésével közösen végezzük a keresztutat, illetve az elmúlt évek hagyományaihoz hűen egy idén is egy alkalommal, 2024. március 17-én vasárnap 10 órától a Mustármag csoport vezetésével a gyermekek keresztútját járjuk majd végig. 

/lsd.: https://www.martinus.hu/lelkiseg/liturgia/5049/az-egyhazi-ev-a-nagybojti-ido/

JEGYESPÁROK MEGÁLDÁSA

Még a Házasság Hete gondolatköréhez kapcsolódva a mai vasárnapon a szentmisében két jegyespárunkért imádkoztunk, akik áldást kértek a házasságra való felkészülésükhöz. 

"Kegyelmes Urunk, aki Fiadban, Jézusban bemutattad magad nekünk,a hűséges házastárs feltétel nélküli szeretetének arcát, ma felajánljuk neked e fiatalok életét, akik tőled kapták a házasságra való hivatást.

Szentlelked vezesse őket és formálja szívüket, hogy együtt növekedhessenek a szeretet türelmes útján.

Add, hogy továbbra is ápolják a nagylelkűség mindennapi felajánlását, a kiérdemelt hűséget és az örömteli termékenységet. Világosítsd meg közösségeinket, hogy józan ítélőképességgel kísérjék őket közös projektjük építésében, támogatva őket keresésükben és hitükben."

/https://kattima.hu/hu/app/pray/ferenc-papa-imaszandeka-a-hazassagra-keszulokert-2021-junius-31353/

HAMVAZÓSZERDA

Hamvazószerdán - 2024. február 14-én - templomunkban 

délután 17:00 órakor 

kezdődik a szentmise és a hamvazkodás. 

Hamvazószerda szigorú böjti nap: E napon a betöltött 18. évtől a megkezdett 60. életévig csak háromszor ehetünk, ebből egyszer lakhatunk jól. 14 éves kortól kezdve húst nem fogyaszthatunk.

ÉVKÖZI IDŐ I.

A sajátos jellegű időkön – mint az advent, karácsony, nagyböjt, húsvét – kívül eső időszakot évközi időnek hívjuk, ami a január 6-a utáni vasárnapot követő hétfővel kezdődik és tart egészen a nagyböjt előtti keddig bezárólag. Majd újrakezdődik a pünkösdöt követően és tart egészen az egyházi év végéig.

Az évközi idő viszonylag rövid első szakaszára esik egy karácsonyhoz kapcsolódó ünnep: 40 nappal karácsony után, február 2-án ünnepeljük Urunk bemutatását a jeruzsálemi templomban. Gyertyaszentelő Boldogasszonynak is nevezzük az ünnepet, mert ezen a napon az Egyház gyertyákat áld meg.

Az idei évben a gyertyák megáldására a Berceli Szent Péter és Pál templomban került sor február 3-án, a szombat délutáni Mária-napi szentmise keretében.

Egyenesen, szilárdan áll,
Fénylő szemmel fölfelé néz,
Bár légköre olykor ködös,
Sötét s nyomasztóan nehéz.

Ruhája tiszta és fehér,
Nincs rajta semmi szenny, mocsok,
S ha ráfröcskölnek is ilyet,
Simaságáról lecsorog.

Meghittséget, szeretetet
Serceg lágy-szelíden hangja,
Akkor is, ha körülötte
Ezt senki, senki sem tudja.

Önzetlenül ég, melegít,
A sötétnek nincs itt helye,
Hiszen, mint az igaz ember,
Ő is fényre van teremtve.

Olykor küzd az áramlattal,
És titokban sír talán,
Mert néha sűrű cseppekben
Folynak a könnyek oldalán.

Aztán ismét bíztat, hitre
Serkent, szinte megnő lángja,
Hogy rohamosan csökken, fogy,
Sőt csonkig ég, nem is bánja.

Küldetését befejezte:
Ő eltűnt, s csak azért égett,
Hogy a kereső szívébe
Fényt vigyen és melegséget.

Ahogy most nézem a gyertyát,
Amint serkentően lobog,
Vágy ébred bennem, s most én is
Fényleni, égni akarok.

Hinteni a szeretetet
Önzetlenül jónak, rossznak,
Hogy méltó hirdetője legyek
A közénk jött Megváltónak.

/Lukáts Márta: A gyertya/

Ezen időszak szentjei közül kiemelendő Szent Balázs püspök és vértanú, akinek emlékezetéhez egy külön áldás is kapcsolódik. Szent Balázs a tizennégy segítőszent egyike, akit a katolikus egyház minden torokbaj ellen közbenjáróként tisztel. A balázsolás vagy Balázs-áldás a katolikus egyház egyik áldása, amelyet február 3-án vagy az azt követő vasárnapon végez Szent Balázs püspök, vértanú emlékére, a betegségek elkerülése érdekében. 

Az évközi idő ezen szakaszának számunka fontos eseménye továbbá az ökumenikus imahét, amely során óta estéről-estére lehetőségünk nyílik együtt imádkozni más felekezetű testvéreinkkel. Az imaheti alkalmakon idén is sok értékes gondolattal gazdagodtunk, melyek helyszínéül most is az evangélikus gyülekezeti terem és a római katolikus templom szolgált.

Az idei évben az évköz idő ezen első szakasza még a szokásosnál is rövidebb, a holnapi nappal - Hamvazószerdával - a nagyböjt időszakába lépünk be. 

HÁZASSÁG HETE - IMAÓRA

Több mint két évtizede Angliából indult el ez a kezdeményezés, amely minden évben egy hétig házasság és a család fontosságára kívánja irányítani a figyelmet. Hazánkban az országos eseménysorozatot 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település, közösség részvételével.

A kezdeményezéshez egyházközségünk - mint minden évben - idén is csatlakozik. 

A Szent Márton Imacsoport vezetésével

2024. február 12-én hétfőn 17:00 órától

"Állandó megújulásban"

mottóval imaórát tartunk,

melyben közösen imádkozunk a közösségünkhöz tartozó házaspárokért, családokért és a házasságra készülő fiatalokért. 

MISEREND VÁLTOZÁS!!!!

Felhívjuk a figyelmet, hogy a Galgagutai Isteni Irgalmasság Templomban a Betegek világnapján, azaz

2024. február 11-én, vasárnap  

a szentmise délután 16 órakor kezdődik.

A szentmise keretében lehetőség nyílik a betegek kenetének felvételére.