Lassan az ősz és vele együtt az egyházi év végéhez közeledünk. Bár a nappalok egyre rövidebbek, az időjárás gyakran barátságtalan, a járványhelyzet pedig ismét egyre jobban meghatározza az életünket, azért ebben az időszakban sem szűkölködünk szép, felemelő pillanatokban. Ezek az ünnepek, események abban is segítenek, hogy figyelmünket azokra a dolgokra irányítsák, amikért hálásak lehetünk.
Idén is bőséges termésért adhattunk hálát, melyet az oltár elé letett teli kosarak és tálak jelképeztek.
November elején megemlékeztünk elhunyt szeretteinkről. Ebben az időszakban külön nagy hálával gondolunk azokra a testvéreinkre is, akik templomunk felépítésében bármilyen módon részt vettek, és azóta már az Örök Hazába költöztek. Az ő emlékükre minden évben mécsest gyújtunk a templom előterében, és kérjük továbbra is támogatásukat, hogy közösségünk minden ránk váró nehézségben ki tudjon tartani.
November 6-án településünk különleges eseményének lehettünk részesei. A falu határában álló kereszt - melyet sok évvel ezelőtt egy galgagutai család állíttatott -, most részben pályázati pénzből, részben pedig a környékbeliek, valamint a keresztet állító család ma élő, de már elszármazott tagjainak adományából megújulhatott. A megszépült kereszt ökumenikus szertartás keretében került megszentelésre, melyen részt vett Dr. Varga Lajos váci segédpüspök is. Az ünnepséget az evangélikus énekkar szolgálata tette teljessé. A szentelést követően a katolikus templomban Püspök Atya szentmisét mutatott be.
November 14-én, a vasárnapi szentmisén tartottuk templomunk "kisbúcsúját", hiszen a héten ünnepeltük Tours-i Szent Márton püspök emléknapját. Szent Márton mindig is fontos szerepet töltött be életünkben, hiszen mielőtt az új templom megépült volna, ő volt a településünk és a korábbi, faházból átalakított istentiszteleti helyünk védőszentje. Így mind a mai napig egyházközségünk társvédőszentjeként tiszteljük őt. Ugyanezen a napon tartottuk a jubiláns házaspárok hálaadó szentmiséjét is.
